Az Esztergom Barátainak Egyesülete az Esztergomi Sétahelyszépítő Egyesület (1893) eszmei jogutódjaként 1983-ban lokálpatrióta érzelmű polgárok kezdeményezésére alakult meg.

Alapításkor deklarált legfőbb célja Esztergom város épített- és természeti örökségeinek védelme, szellemi és tárgyi örökségvédelem, a hagyományok, az arra érdemes esztergomi polgárok emlékezetének ápolása, az ifjúság városszeretetre nevelése, valamint a város- és turizmusfejlesztési koncepciók véleményezésén keresztül a városfejlesztési feladatok megvalósításának segítése.
1984-ben az EBE szervezett az országban elsőként a fiatalok részére városvédő tábort, amely azóta országos mozgalommá szélesedett. Az 1984 óta eltelt időben 27 tábor került megrendezése, amelyen a résztvevő fiatalok száma már meghaladta az 1700 főt.

Az egyesület fennállása óta folyamatosan ápolja, gondozza Esztergom város emléktábláit, folyamatosan támogatja a helytörténeti kutatásokat.

Az egyesület tagságának többsége elkötelezett a konzervatív polgári értékrend mellett. A tagság mértékadó többsége két ízben, 1998-ban és 2002-ben, az önkormányzati választások alkalmával már állást foglalt, hogy Esztergom jövőbeni fejlődését a széleskörű polgári összefogásban látja biztosítottnak, ezért is jelezte csatlakozási szándékát a Szövetség Esztergomért – Összefogáshoz.

Völner Pál bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Szövetség arról szól, hogy Esztergom Városát ki tudjuk szabadítani abból az állapotából, amelyben jelenleg van és meg lehessen tenni azokat a lépéseket ami nem csak a múlt hagyományaira építve jelenti Esztergom hírnevét, hanem meg tudjunk felelni egy fejlődő város elvárásainak.

Az aláírási ceremónia végén a szervezet koordinátori tisztségét is betöltő államtitkár arról beszélt, hogy a korábbi időszak nehézségeinek lezárását és a jövő építését nagyban elősegíti a Kormány azon döntése, mely szerint Esztergom maradék adósságát 11,8 milliárd forintot az állam átvállal.
Ezzel a döntéssel január elsejével a kamatfizetési kötelezettség is megszűnik.
A távlati tervekről beszélve pedig elmondta, hogy a Duna menti kerékpárút fejlesztése bekerült a 2014 és 2020 közti időszak tervei közé. Megújul a hajókikötő és a vasúti közlekedés, melynek következtében gyakorlatilag idegenforgalmi fővárosa lehet városunk a Dunakanyarnak, ha él a felkínált lehetőségekkel.

Völner Pál emlékeztetett arra, hogy az állam az elmúlt időszakban is folyamatosan segítette Esztergomot. Amikor az önkormányzat nem fizetett szociális segélyeket, akkor az állam tette meg. A jelenleg folyó útfelújítások alapja pedig az az összeg, amelyet Esztergom városa az árvíz utáni vis-major támogatásokból tud fedezni.
Az adósságátvállalás után a város gazdasági helyzete nagyon jónak lesz mondható, hiszen a Suzukitól és az Ipari parkba betelepült cégektől származó adóbevételek kiemelkedőek.

Véleménye szerint a siker záloga az, hogy meg tudják a felek beszélni a gondokat és nem a viszályokkal és a múlt árnyaival kell küzdeni.
György Róbert a helyi Fidesz elnöke záróbeszédében arra hívta fel az itt élők figyelmét, hogy a jobboldalon létrejött egy olyan erő, amely képes tenni a városért. Az adósságátvállalás pedig egy olyan terhet vett le a város válláról, amely lehetővé teszi, hogy nekiinduljunk a fejlődésnek.

Ez után György Sándor a KDNP részéről kifejezte örömét a Szövetség bővülése kapcsán, mely véleménye szerint egy új távlatot nyit a fejlődésben.
Ifj. Németh József a Rudnay Egyesület elnöke kifejezte reményét, hogy a közös munka eredményeképp a jövő évi választásokon a konzervatív-keresztény értékrend mentén alakul hazánk és Esztergom sorsa is.
Heer Ádám a Fidelitas részéről arról beszélt, hogy a legfontosabb feladat számukra az, hogy Esztergom méltó legyen az ország első fővárosa címéhez.