Völner Pál államtitkárt, választókerületi elnököt kérdeztük mindezekről.

- Többször szóba került az elmúlt időszakban az átvett esztergomi intézmények kapcsán az állami inkasszó kérdése. Sokan vannak, akiknek nem egészen egyértelmű, hogy mi is ez. Megtenné, hogy kifejti, hogyan indult és jelenleg hol tart az ügy?

- Esztergom 2011-ben nem volt fizetőképes állapotban. A városi intézmények, például az iskolák, nem fizettek az étkeztetésért, nem fizették a villanyszámlát és a vízdíjat. Tulajdonképpen a működésképtelenség szélére sodródtak, sőt a bérek kifizetése is veszélybe került. Ezért az állam 2012-ben átvette a bajban lévő intézményeket és velük együtt a működési költségeket, amiket a városnak kellett volna fedezni 2011-ben. Ezt a működésre szánt összeget aztán az állam követelésként érvényesítette a város felé. Ez semmiféle plusz terhet nem jelentett Esztergom esetében, hiszen ez pusztán az az összeg, amit a város egyébként is betervezett és ki kellett volna fizetnie az intézmények működéséhez az előző évben. Így lényegében a város által betervezett költségeket az állam meghitelezte.

Ez azt jelentette, hogy 2012-ben volt fűtés, világítás, étkeztetés és a pedagógusok megkapták a bérüket. Az intézmények dolgozói és az ott tanulók, illetve az ellátottak semmit nem érzékeltek a város nehézségeiből. Ezt a lépést azért kellett megtenni, mert semmilyen körülmények között nem lehet olyan helyzetbe hozni tanulókat, tanító pedagógusokat, vagy ellátottakat, hogy az iskolájukban, intézményükben ne legyen esetleg fűtés, világítás vagy víz.

Mivel az év vége felé Esztergom már kifizette az utolsó részletet is, így az államnak egyáltalán nincs további követelése, tehát ezzel lezárult ez az ügy.

- Sőt most egy újabb segítséget kap a város, jelenleg ugyanis éppen benne vagyunk az adósságkonszolidáció második ütemében. Mit jelent ez Esztergomnak túl azon, hogy nem lesz banki tartozása? Milyen egyéb előnyökkel jár?

- Január elsejétől a fennmaradó 11,8 milliárd forint adósságot is átvállalja az állam a várostól. Az adósság összege már azt követően csökkent ekkorára, hogy az előző lépcsőben az állam - a törvényi kötelezettségen felül - már átvette Esztergom hitelállományának 50 százalékát. Jövő év elejével pedig a fennmaradó rész is teljesen átkerül az államhoz. Esztergomnak így 2014-től már nem lesz banki tartozása.

Ez egyrészt úgy segíti az önkormányzat működését, hogy a közel 1 milliárd forint kamatfizetési kötelezettség, idén félmilliárdra csökkent, jövőre pedig a városnak egyáltalán nem kell kamatot fizetnie a régi hitelállománya után. Másrészről a tőketartozás, amire négyéves moratóriumot kapott a város az adósságrendezésben, négy év után sem fog jelentkezni. Tehát Esztergomnak azt sem kell kifizetnie. Így a város a bevételeivel szabadon tud majd gazdálkodni és nem banki tartozásokra kell fordítania annak jelentős részét. Tehát Esztergom a saját bevételeiből, például iparűzési adóból, építményadóból, finanszírozni tudja majd az önként vállalt feladatait és a beruházásait.

- Beruházásokat tekintve egy kiemelt állami projekt a jelenleg is zajló Esztergom-Budapest vasútvonal felújítása. Hogy haladnak most a munkálatok?

- Elkészült az Esztergom és Pilisvörösvár közötti szakasz, ennek december közepén lesz az átadó ünnepsége. A Pilisvörösvár - Budapest szakaszon pedig jelenleg is folynak a munkálatok, ezt a részt 2014-ben fejezik be. A sajtóban nemrégiben megjelent, hogy kisajátítások miatt csúszhat a beruházás. Azonban mivel a pénzügyi fedezet megvan a teljes projektre és már a szerződéseket is aláírták, így a kisajátítások nem befolyásolják a munkákat, azok kivitelezése összességében kedvező ütemben halad.

- A vasúti pályafelújítást követően mi a következő lépés a vonalon, illetve Esztergomban?

- A beruházás második lépcsőjében zajlanak majd a kiegészítő munkálatok, mint az állomásépületek felújítása, parkolók kialakítása és az oda vezető útszakaszok megújítása. Ezek mind állami beruházásban valósulnak meg Esztergomban is.

- Ennek keretében egy úgynevezett intermodális csomópont is a tervek között szerepel az esztergomi állomás mellett. Sokan, sokszor beszéltek már erről, de pontosan mit is jelent ez a fogalom?

- Az intermodális csomópontban kapcsolódik össze két különböző közlekedési mód. Itt Esztergomban a busz és a vasúti közlekedés. De van ahol például hajókikötő, vagy légikikötő kapcsolódik a vonathoz. Önmagában a fogalom egy tág kapcsolódási rendszert jelent.

Esztergom esetében, mivel a város végpontja a vasútnak, ezért az ideérkezőknek útjuk folytatásához buszos közlekedésre van szükségük. A távolságiak mellett pedig, reményeink szerint, hamarosan a helyijáratú buszok kérdését is sikerül megoldanunk. Mivel Esztergom járási székhely, ezért egészségügyi, közigazgatási és oktatási központ is, így nagyon nagy az utasforgalma, tehát a csomópont mindenképpen megkönnyítené az itt élők és idelátogatót életét.

- Szóba került a helyijáratok kérdése? Lesz erre az évek óta húzódó problémára megoldás Esztergomban?

Igyekeztünk a helyijáratos közlekedés megszűnése után megoldásokat találni, így például, a távolsági buszok egyfajta tranzitként közlekedtek át a városon. Ezt később bővítettük, de még mindig nem bizonyult elegendőnek. Ezért készíttettünk egy olyan javaslatot, ami alapján a buszok érintenék a fő, leggyakrabban igénybe vett szolgáltatási pontokat a városban, például a kórházat is. Így a nagyobb lefedettségnek köszönhetően bemennének a járatok olyan utakra is, amelyeket most nem érintenek, illetve az átmenő távolsági járatokat is helyi tarifával lehet majd igénybe venni. Mindez pedig az esztergomiaknak és az ideérkezőknek is egyaránt lehetővé teszi és megkönnyíti a helyi tömegközlekedést. Ehhez, ahogy a többi település is teszi, évi 20 millió forintot kell elkülönítenie a városnak. Remélem, az új megoldási javaslatot sikerül a városvezetésnek mielőbb elfogadni. Amint ez megtörténik, a minisztérium is jóváhagyja és elindulhat Esztergomban a helyi közlekedés.