A Duna Múzeum szakemberei által vezényelt szakmai programban a Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola és a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Pálfy-Vízügyi Szakgimnáziumának diákjai valamint oktatói vettek részt a vízügyes szakemberek mellett.

A Szentendrei Skanzen Módszertani és Oktatási Központ a gazdája ennek az EFOP mintaprojektnek, melynek deklarált célja, hogy a vízügy szakmai utánpótlását segítse biztosítani a jövőben. Az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz tartozó Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum (Duna Múzeum) szeptemberben indította „Víz-Kör” elnevezésű mintaprojektjét, több mentorált intézménnyel közösen. A múzeum szakemberei az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársaival, a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Pálfy-Vízügyi Szakgimnázium, valamint a budapesti Than Károly Ökoiskola oktatóival közösen a nyár folyamán dolgozták ki a mintaprogram egyes elemeit, részleteit. A program jól megfogalmazott célja, hogy a középiskolások körében kialakítsa, erősítse a vízügyi szakma felé való orientációt. A különböző területekről érkező szakemberek megszabták azokat az oktatási irányokat és feltételeket, melyek elősegíthetik a szakemberhiány pótlását.

A mintaprojekt lebonyolítása során hat teljes napot töltöttek együtt a diákok a vízügyes szakma képviselőivel. A tatai szakaszmérnökség munkatársa, a szolnoki vízügyesek vagy az esztergomi gátőr a helyszíni bejárások során mind ugyanazt a tematikát követték a múzeumpedagógus szakmai felügyelete mellett – érdekes részleteket kiemelve beszéltek a munkájukról. A szakemberek úgy adtak át értékes tudást az érdeklődő diákoknak, hogy közben mindent meg is nézhettek a saját szemükkel, megfoghatták az eszközöket. Az elméleti tudnivalók mellett a gyerekek megtanulták a gyakorlatban is, hogyan kell árvíz esetén homokzsákolni, illetve érdekes előadásokat hallhattak az árvízi védekezési módszerekről, vagy a különböző gáttípusokról. Az interaktív élményóra keretében a szakiskolások a töltésépítés hátterével és hatásával ismerkedhettek meg, de megnézhettek egy mérőhajót munka közben és kézbe foghatták, használhatták azokat a technikai eszközöket, amelyekkel az előadó szakemberek mindennap dolgoznak. A nem a szabadban töltött szakmai napokon a diákok a Duna Múzeumban és a sajfoki kiállítóhelyen a vízügy múltjával, valamint a víz felhasználási területeivel ismerkedtek meg játékos kvízek, és külön erre a célra fejlesztett, Duna Értéktár elnevezésű játékos vetélkedő segítségével.

A mintaprojektet koordináló múzeumpedagógus, Fehér Györgyi a november 16-án a Duna Múzeumban megtartott záró sajtótájékoztatón elmondta, hogy a programban először használt Duna értéktárat a múzeum munkatársai azzal a céllal állították össze, hogy egy sokoldalú tudás-gyűjteményt hozzanak létre a szakiskolások részére. Az értéktár sok, fiatalok számára is érdekes információkat tartalmaz a természeti értékekről, vízgazdálkodásról, hagyományos gazdálkodási módokról és foglalkozásokról, de az anyag kitér a közlekedésre, a sportokra és az ivóvíz/csatornázás témakörére is. A vetélkedő két részből állt, a diákok a projekt indulásakor az első helyszínen megkapták a Duna Értéktár nyomtatott verzióját, a kreatív feladatokra ötfős csoportokban otthon vagy az iskolában készülhettek fel, közös munkájuk eredményét pedig a Duna Múzeumban, a projekt utolsó napján mutatták be. A szakember eredményesnek és célravezetőnek nevezte a projekt elemeit, valamint diákokra tett pozitív hatását egyaránt.