valamint a szovjet Vörös Hadsereg környékbeli harcokban elesett katonáinak emlékművét.

Romanek Etelka polgármester kiemelte: "hosszú utat kell megtenni egy nemzetnek ahhoz, hogy őszintén képes legyen magát elhelyezni a történelem térképén".

Hozzátette, a hadifogolytáborban meghaltak és a szovjet katonák emlékműve mellett a résztvevők megkoszorúzzák azt az emlékkeresztet, amely a temetőben az első világháború magyar áldozatai előtt tiszteleg, valamint az önkormányzat elhelyezi egy emlékmű alapkövét, amely a második világháború civil és katonai áldozataira emlékeztet.

A Béke Angyala szobor egy magas kőtalapzaton álló, ember nagyságú szárnyas nőt ábrázoló alkotás, Vlagyimir Szurovcev oroszországi szobrász műve. A szobor talapzatán magyar és orosz felirat emlékeztet arra, hogy 1914 és 1918 között az Esztergom határában felállított hadifogolytáborban a fronton szerzett sebesülések, betegség és kimerültség miatt 3500 olasz, orosz, román és szerb katona vesztette életét.

A szobrot az oroszországi Békeszerzők és Béke Alapítvány adományozta Esztergomnak. Az alapítvány elnöke, Mihail Pavlovics Lavrenyenko kijelentette, az áldozatok emléke és emlékműve "minden kétséget kizáróan hajtóerő lesz abban, hogy nemet mondjuk a mai világ bármekkora méretű katonai konfliktusára".

A második világháború idején, a környékbeli harcokban meghalt szovjet katonák emlékművét az esztergomi önkormányzat támogatásából a Honvéd Kulturális Egyesület újította fel. Az átadás előtt Holló József nyugalmazott altábornagy elmondta, a harcok során Esztergom háromszor volt frontváros, a helytörténészek szerint a Szent Anna temetőben tömegsírokba temették a katonákat.

Szólt arról, hogy Oroszországban 369 emlékmű és két központi katonatemető, Magyarországon pedig 1200 orosz katonai emlékhely jelzi a kegyeleti diplomácia működését.

Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev orosz nagykövet azt mondta, a katonai emlékművek gondozása terén Oroszország kész a továbbiakban is a korrektség és a partnerség szellemében dolgozni, majd szólt arról, hogy az elesettek emléke nem lehet aktuálpolitika tárgya.

"Elítélünk minden kísérletet arra, hogy rosszindulatú számításból valaki politikai tőkét kovácsoljon közös múltunk nem mindig egyszerű eseményeiből" - fogalmazott.

A nagykövet felolvasta az orosz külügyminiszter levelét, amelyben Szergej Viktorovics Lavrov leszögezte: "valódi biztonság csak egyenlő és megkülönböztetés nélküli lehet, mely a nemzetközi jogon és az ENSZ alapokmányán alapul. Ez volt és marad Oroszország külpolitikájának alapelve".

Az emlékműnél koszorút helyezett el az orosz nagykövet, az azerbajdzsáni, a fehérorosz és a kazah nagykövetség, valamint a Honvédelmi Minisztérium, a Békeszerzők és Béke Alapítvány, továbbá az önkormányzat képviselői.

A résztvevők ezt követően megkoszorúzták az első világháború magyar áldozatainak emlékére állított keresztet, majd Romanek Etelka polgármester elhelyezte az önkormányzat által a második világháború áldozatainak tiszteletére tervezett emlékmű alapkövét.

Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az első világháborút "Európa népeinek kollektív öngyilkossági kísérletének" nevezte, melyben csaknem 8 és fél millióan estek el, mintegy 21 millióan sebesültek meg és közel 8 millióan estek hadifogságba. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén a foglyok legnagyobb, több mint egymilliós lélekszámú csoportját a cári Oroszország katonái alkották.

"A rövid, de annál véresebb 20. század szerencsére véget ért, és Európa országainak Portugáliától Oroszországig most újfajta veszéllyel kell szembenézniük. Reméljük, hogy most nem az öngyilkossági kísérlet lesz népeink közös nevezője, hanem az önvédelem, és sikerrel fogjuk megakadályozni, hogy mindennapjainkon úrrá legyen a félelem és a terror" - fogalmazott a térség országgyűlési képviselője.