Az élelmiszerekben található adalékanyagok, és állományjavítók számos betegség, többek között az asztma, vagy a rákbetegség kialakulásában jelentős szerepet játszanak. Azonban sokszor már csak a betegségek jelentkezésekor fordítunk figyelmet ételeink helyes megválasztására – mondta rádiónkban Tóth Gábor élelmiszer ipari mérnök, akivel az E-számok misztériuma mellett, az élelmiszertörvény buktatóiról, a fogyókúráról és a vegetarianizmusról beszélgettünk. A táplálkozáskutató szerint a magyarok átlagosan harminc százalékkal több táplálékot vesznek magukhoz, mint amire szükségük lenne.

„Különösen a fiatal házasok, családalapítók és nagycsaládosok körében növekszik azoknak a száma, akik tudatosabban táplálkoznak, az egyedülállók azonban csak az első komolyabb betegség után kezdenek törődni az egészségükkel”- fejtette ki a táplálkozáskutató. Bár a magyar élelmiszertörvény szerint csak ártalmatlan élelmiszer kerülhet forgalomba, léteznek olyan adalékanyagok, amelyek a fogyasztók többségénél problémákat okozhatnak. „A pékáruk, finom pékáruk, nagy térfogatú kenyerek, a gabonaipar, sütőipar, édesipar termékei, és az édes tejkészítmények, fagylaltok, jégkrémek vásárlását érdemes meggondolni”- javasolta Tóth Gábor. Kerülni kell azokat az élelmiszereket is, amik három E-számnál többet tartalmaznak.

Az adalékanyagok, E-számok besorolási rendszerét a hatvanas években dolgozták ki: az eredeti cél a városiasodás miatt az élelmiszerek tartósabbá tétele volt. A helyzet azonban eltolódott: az adalékanyagok „kozmetikummá” váltak, céljuk a termék tetszetőssé tétele térfogatnöveléssel, színezéssel, aromásítással. Az élelmiszeripar hozzászoktatta a fogyasztókat az adalékanyagokkal dúsított termékek élvezetéhez, ezzel vásárlói igényt generálva.

Az adalékanyagok közül leginkább a mesterséges színezékek, a kén, az allergén hatású aszpartám és szacharin, illetve a nitrit kerülendő. A törvény szerint a gyártónak kell igazolnia a termékek fogyasztásra való alkalmasságát, így független laboratóriumi vizsgálatok nélkül megtévesztőek lehetnek a tesztek. „A fogyasztóknak érdemes lenne független, német vagy angol szakirodalomban utánanéznie a terméknek, de a legokosabb a minél naturálisabb, feldolgozás nélküli élelmiszerek vásárlása”- tette hozzá Tóth Gábor.

Komolyabb betegségeket okozhat a bizonyítottan rákkeltő nitrit, ami nitrites pácsó formájában minden feldolgozott hústermékben megtalálható, de súlyos szívbetegségek és daganatos megbetegedések okozói lehetnek a transz-zsírsavak is. A növényi olajok hidrogénezése során megváltozott szerkezetű zsírsavak a margarinoktól kezdve rengeteg feldolgozott, tartósított élelmiszerben megtalálhatók.

„Bár a gyümölcsök és zöldségek vitamintartalma valóban csökken, a legnagyobb gond még mindig az, hogy nem fogyasztunk belőlük eleget”- tette hozzá a szakértő. A vegyszermentes, vagy biogazdálkodásból származó termékek beltartalma továbbra is megfelelő: nem táplálékkiegészítőket kellene fogyasztanunk, hanem megfelelő mennyiségű és minőségű friss élelmiszert. A helyben, idényben termelt zöldségek és gyümölcsök mellett az import árutól sem kell félni: a vastag héjú déligyümölcsök hámozásánál arra kell ügyelni, hogy a héjba ivódott vegyszereket ne vigyük fel a gyümölcs húsára. A biotermékek ellenőrzése szigorú hazánkban: vásárlásukkor biztosak lehetünk abban, hogy megfelelő módon termesztették, tárolták és szállították őket.

A vegyszerek olyan erősen mérgező származékok, amik pollenérzékenységhez, ekcémához, allergiás reakciókhoz vezethetnek. A betegségek kialakulása ugyanis sokszor az étrendünkben keresendő, mutatott rá a táplálkozási szakértő: jellemzően az erősödő fáradtságérzés, levertség, az alvásidő növekedése, dekoncentráltság, memóriakihagyások figyelmeztetnek a helytelen étkezésre. A helytelen táplálkozás napi több óra plusz munkával terheli meg a bélrendszert, és gyengíti a szervezet immunreakcióit, méregtelenítő funkcióit. Már egy étkezés kihagyásakor is felszabadítjuk a szervezetet, ami gyógyító hatású lehet. Érdemes zöldség vagy gyümölcsnapokat, böjtnapokat beiktatni, hogy a szervezetünk megfelelően regenerálódhasson. „A máj terhelődik a vegyi anyagokkal, ahogy a tüdő és az emésztőrendszer teljesítőképessége is romlik. Bélrendszeri regenerációval, tisztírókúrával jelentősen javítható a pollenérzékenység, a parlagfű és fekete üröm allergia csökkenthető, sok esetben akár tünetmenetessé is tehető”- magyarázta Tóth Gábor.

A vegetáriánus és vegán étrendet folytatók egészségügyi állapota magasan az átlag fölött van, főleg a civilizációs ártalmak tekintetében. A fehérjepótlás még legteljesebb vegán étrend esetében is megoldható, a húsra nincs feltétlenül szüksége az emberi szervezetnek egy jól megválogatott, gondosan összeállított étkezés mellett. „A vas, a B12 és a D-vitamin pótlását kell a vegánoknak megoldania, de ezekre az elemekre az átlagosan étkezőknek is figyelniük kellene, Magyarországon ugyanis elterjedt és általános a vashiány”- mutatott rá Tóth Gábor.

A magyar fogyasztók naponta átlagosan harminc százalékkal több táplálékot vesznek magukhoz, mint amire szükségük lenne. „A fogyókúrának életmódváltozást kell jelenteni”- szögezte le a szakértő. „A lassú de biztos fogyás feltételei: kiegyensúlyozott étkezések, a vacsora kihagyása vagy zöldségre, gyümölcsre cserélése, plusz egy liter víz, rendszeres testedzés, rendszeres napfürdő, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér, a nyers élelmiszerek arányának növelése, és az élelmiszerekhez adott zsír vagy olaj csökkentése.” A testzsírból való fogyás mértéke nem több havi egy-másfél kilónál: a türelem mellett a gondolkodás, és a kialakult rossz szokások megváltoztatása a legnehezebb - hívta fel a figyelmet a szakember.