Az Aero Club május 15-ig várja a pályaműveket, melyeket szakmai zsűri értékel. Az eredményhirdetésre május 29-én, gyereknapon kerül sor. A szervezők addig is várják a leendő pályázókat ihletért, de minden más repülés iránt érdeklődőt is hétvégenként az esztergomi repülőtérre.

A zsűri tagjai: Szilágyi Márta az Aero Club elnöke, Temesi Attila festőművész, rajztanár és Mécses Éva Hilda művészettörténész, Rondella Galéria/ Eurohíd alapítvány.

Esztergom a magyar repülés egyik legnagyobb múlttal rendelkező városa. Az első világháború előtt a mai repülőtér még csak értéktelen mezőgazdasági terület volt, ezért ott katonai gyakorlatokat tartottak.

1911-ben az V. hadtest gyakorlatakor került négy Etrich Taube repülőgép és vele négy hangársor a repülőtérre. Az első világháború után a magyar repülőgépipar megszűnt.
1929-ben a szentgyörgymezői plébános, Madaras Aurél elhatározásának köszönhető, hogy a városban beindult a motor nélküli repülés. Az 1932-es évben az általános védkötelezettség miatt megnövekedett az igény a jól képzett pilóták iránt. Ebben az évben alapította meg több próbálkozás után Madaras Aurél Mitter Lajos asztalossal – aki repülőgépek javításával és 1936-tól építésével is foglalkozott – a MOVERO Sportrepülők Esztergomi Szakosztályát, amelynek a magyar Aero Club anyagi támogatást nyújtott. 1933-ban Magyarországon 19 hasonló egyesület működött. Az esztergomi kiképzőközpontban ekkorra már 35 pilótanövendék tanult.
Az intézményhez 1936-ban került idősebb Rubik Ernő megbízott műhelyvezetőként. Az Esztergomban gyártott első R–03 Szittya gépet 1937. szeptember 1-jén Budaörsön, az első R–05 Vöcsök gépet pedig október 1-jén a Hármashatár-hegyen repülték be. A kiképzéseket a kertvárosi Strázsa-hegyen végezték, főleg ezeken a Szittya és Vöcsök gépeken. A Vöcsök fényévekkel megelőzte korát, és átütő sikert ért el.
A második világháború évei alatt a termelés leállt, és a repülés szünetelt. 1946. augusztus 1-jén a sportrepülés, és vele az esztergomi repülőtér a Közlekedési Minisztérium hatáskörébe került, majd 1948-ban az esztergomi AERO EVER-t is államosították, és szeptemberben motoros kiképzőiskolát alapítottak a városban.
1955-ben a repülőgép építő- és javítóüzem Sportárutermelő Vállalatra változtatta nevét, és egyben áttért a fémépítésű repülőgépek és Jak–18 motoros iskolagépek javítására és gyártására. 1958-ban a vállat ismét nevet változtatott, felvette a Pestvidéki Gépgyár Esztergomi Gyáregysége nevet.
Rubik Ernőt 1964-ben elmozdították a vállalat éléről, és ezután az általa tervezett repülőgépet, az R–27 Kópét módosításokkal E–31 Esztergom típusnéven gyártották tovább.
1965-ben a vállalat az R–25 Mokány vitorlázógép módosításával létrehozta az R–254 típusú gyakorló vitorlázógépet, majd később itt tervezték és gyártották az EV.1.K Fecske típusú vitorlázógépet is.
A gyár 1969-es decemberi bezárásával Magyarországon megszűnt a repülőgépgyártás, de a repülőtér tovább üzemelt. Az egyesületet 1980-ban átvette az MHSZ. 1985-ben a repülőgépgyár újjáalakult, és az osztrák HB Britschkával HB–21 típusú motoros gépeket kezdett gyártani. Ekkor fellendülés következett. A motoros szakosztályok mellett megjelentek a sárkányrepülősök is.
A repülőtér neve 1991-ig Felszabadulás reptér volt, ekkor Esztergomi Repülőtérre változtatta a képviselő-testület.
A rendszerváltás után, az MHSZ megszűnésével a repülőtér a GRANTE Antenna Fejlesztő és Gyártó Zrt. tulajdonába került, mely az üzemeltetést is végzi. 1991. augusztus 16-án, délután negyed egykor erre a repülőtérre érkezett az Esztergomot meglátogató II. János Pál pápa. 2007-ben egy új hangár készült el.
A reptéren 2009 májusában rendezték meg hagyományteremtő szándékkal az Országos Közbiztonsági Hétvégét. A kétnapos rendezvényre húszezren látogattak el. A hétvégét Bencze József rendőr altábornagy, országos főkapitány és Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt akkori elnöke nyitották meg
A repülőtér 2014-ben vette fel idősebb Rubik Ernő nevét. (Forrás: Wikipedia)

A rendezvénysorozat programjai

Plakátok: Esztergomi Aero Club/ Facebook