Hírek
2020. Június 26. 06:12, péntek |
Belföld
Forrás: mti/illusztráció: pixabay
A digitális tanítás a jövőben is része lehet az oktatásnak
A veszélyhelyzetben már alkalmazott digitális munkarend a jövőben is része lehet az iskolai oktatásnak. Ezt egy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosítás tartalmazza.
A nemzeti köznevelési törvény változtatása értelmében a tanév bizonyos időszakában vagy valamilyen speciális esetben miniszteri rendelet tenné lehetővé a digitális tanítást. A szabályozás egyetlen esetben sem írná elő kötelezően azt, csupán lehetőséget adna arra garanciális szabályok beépítésével és jellemzően három esetben.
Egyrészt a május-júniusi érettségi vizsgaidőszakot megelőző két hétben a végzősök számára, abban az időszakban, amikor az önálló felkészülés nagyobb hangsúlyt kap. A szombatra áthelyezett munkanapokon is lehetőség nyílna a digitális oktatásra, de olyan vis major helyzetekben is, amikor az intézményvezető akár rendkívüli szünetet is elrendelhetne, például azért, mert az iskola épülete használhatatlanná válik.
A változtatás ételmében a digitális tanrend idején is iskolai felügyeletet kell biztosítani azoknak, akik nem tudnak otthon maradni, azoknak pedig, akiknek nincs számítógépe vagy internet-elérése, az iskola ad eszközt vagy az iskolai gépek használatát teszi lehetővé számukra.
A jövőben várhatóan önkéntesen részt vehetnek a pedagógusminősítésben, vagyis címzetes fokozatot szerezhetnek azok is, akik számára az előmeneteli rendszer nem kötelező, például a szakképzésben vagy egyházi intézményben oktatók.
A bizottsági ülésen vita alakult ki a Horváth László (Fidesz) által kezdeményezett - és a testület által is megszavazott - módosításról, amely előírná, hogy a gyöngyöspatai szegregációs ügyhöz hasonló esetekben a bíróság sérelemdíj helyett oktatási szolgáltatást állapítson meg. Többek között Arató Gergely (DK) kifogásolta ezt, mondván, az kiveszi a bíróság kezéből a jogot annak mérlegelésére, hogy egy személyiségi jogi sérelem orvoslására mit tart szükségesnek.
Horváth László erre úgy reagált: a módosítást az indította, hogy ne lehessen a gyöngyöspataihoz hasonló pert tervezni, szervezni, mert a döntés szerinte "elkerülte az igazságot", bár jogszerű volt. Hangsúlyozta: nem szeretnék, hogy hasonló pénzszerző akciókra kapjanak kedvet egyesek és csábítsák be a könnyű és gyors pénz ígéretével az érintetteket, úgy, hogy közben felrúgják a helyi társadalmi békét.
Az iskolaőr jogintézményét bevezető törvényjavaslaton is változtatást kezdeményezett a testület. Ez rendezi az iskolaőr tudomására jutott információk adatkezelési szabályait a GDPR-nak megfelelően. Emellett az iskolaőr foglalkoztatási feltételei közé bekerül a pszichológiai alkalmasság igazolása, amelynek részletszabályait a rendészetért felelős miniszter határozhatja meg.
Egy másik módosítás értelmében kizárólag szándékos bűncselekmény elkövetése esetén szüneteltetnék az iskoláztatási támogatást 12 éves kor felettiek esetében egy éven át. Az eredeti előterjesztés minden bűncselekmény-típusra kimondta ezt, így a fiatal által gondatlanságból elkövetett bűncselekményekre is.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 22. 07:58, péntek | Belföld
Lázár János: Magyarország kormánya a legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésre készül
2024. November 22. 07:56, péntek | Belföld
Orbán Viktor szerint óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti
2024. November 22. 07:54, péntek | Belföld
Rogán Antal abban bízik, sokan fogják használni a Digitális Állampolgárság Programot
Abban bízom, hogy a Digitális Állampolgárság Program alkalmazás széles tömegeknek elnyeri a támogatását, sokan fogják használni, mert látni fogják, hogy így egyszerűbb ügyet intézni, magukat azonosítani
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.