Az első napon, április 23-án, szombaton konferenciák és előadások zajlottak a Szent Adalbert Központban. A káptalani nagymisét követően átadták a Szent Adalbert-díjakat, majd bemutatták a Visszatérés a Magyar Sionra című tanulmánykötetet is.
Másnap, vasárnap délelőtt ünnepi szentmisével és koszorúzással emlékeztek a szent halálának és a Bazilika alapkőletételének évfordulójára.
A főszékesegyházban Török Csaba a bazilika plébániai kormányzója mutatott be szentmisét, melynek elején Kováts Péter, a bazilika karnagyának orgonajátéka közben vonultak be a 14. számú Holló Cserkészcsapat tagjai, diakónusok és papok Szent Adalbert ereklyéivel, melyeket az oltárra helyeztek.

Az ünnepi szentmise kezdetén Török Csaba köszöntötte a város és a megye közéletének képviselőit, a Lengyelországból, Gnieznóból, „Szent Adalbert sírjától” érkező zarándokokat, továbbá az Esztergomi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és az Esztergomi Magyar–Lengyel Baráti Társaság tagjait, akik szintén részt vettek az ünnep szervezésében, valamint a magyarországi lengyel közösség képviselőit.

A plébániai kormányzó arról is beszélt, hogy bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy „miért építünk templomokat, különösen ilyen hatalmasat. Minek ez a salamoni vállalkozás az esztergomi várhegyen? Biztosan nem Isten követeli ezt meg, akit bárhol megszólíthatok, és aki a legegyszerűbb kápolnában is épp úgy jelen van, mint egy fönséges templomban.”

Török Csaba azzal folytatta prédikációját, az emberiségnek szüksége van az olyan helyekre is, ahol az építészet alkotása által kézzel foghatóvá válik Isten szeretete. Mint, ahogyan a Bazilika előtt ezen a helyen Szent István király Szent Adalbert tiszteletére templomot emeltetett és szenteltetett a második évezred elején. A templomok és vallási épületek üzenete az, hogy Isten minden nemzedék életében jelen van és mindent megcselekszik, hogy átadja az öröm hírét az embernek.

Isten fiának, Jézusnak az útját vértanúk, hithirdetők folytatták és folytatják, ahogyan Adalbert is az volt, és igehirdető életét, vértanúságát követően pedig apostola, szentje lett a cseheknek, lengyeleknek, szlovákoknak, magyaroknak.

Török Csaba azzal zárta homíliáját, köszönetet mondott az ősöknek azért, hogy kétszáz éve belevágtak ebbe a csodálatos vállalkozásba, a főszékesegyház építésébe, valamint arra kérte a híveket, hogy Szent Adalbert legyen az egyik példaképünk, mert a világnak irgalomra, szeretetre és jóságra van szüksége.
A szentmise végén a jelenlévők a Bazilika főbejáratán keresztül átvonultak a Szent Adalbert-emléktáblához, hogy leróják kegyeletüket a szent emléke előtt.

Elsőként a gnieznói prímási bazilika plébánosának üzenetét olvasta fel Kazimierz Turza a Gneznói Szent Adalbert Társulat elnöke és Mieczyslaw Lebedynski a társulat titkára, melyben a gnieznói plébános Szent Adalbert példájának követésére buzdított.

Majd Tomasz Budas Gnezno polgármesterének üdvözlő levelét tolmácsolták, melyet a jeles esemény alkalmából küldött Hernádi Ádám polgármesternek. A magyar nyelvű fordításokat dr.Molnár Imre történész, diplomata ismertette.

Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere ünnepi beszédében kiemelte: „Bazilikánk erős vára nemcsak a magyar, de az európai keresztény hitnek is. Ezer év van mögöttünk, ezer év van legalább utánunk is, amihez hozzátesszük a magunk munkáját”
Majd hozzátette: „Rudnay Sándor prímás kétszáz éve hittel és elszántsággal helyezte el a bazilika alapkövét, e jelképes darabját az építkezésnek. Eleink fontosnak tartották a haza üdvét. Mind a város, mind a kormányzat ugyanígy fontosnak tartja, hogy megújuljon az esztergomi bazilika, ezért is támogatják annak folyamatban lévő felújítását.”

A polgármester a következőkkel folytatta: „200 évvel ezelőtt Rudnay Sándor érsekünknek és követőinek dolga volt itt. Érezték és tudták. Mi is azt gondoljuk, hogy az értékmentés és megőrzés mellett nyomokat kell hagyni magunk után, a mi korlenyomatunkat. Ezért az elmúlt 2,5 évben olyan régóta húzódó beruházásokat hajtottunk végre, mint a Fürdő Szálló felújítása, vagy városunk megyei jogának visszaszerzése."

A polgármester azzal fejezte be beszédét, hogy nem szabad a múltat figyelmen kívül hagyni, a gyökereket eltépni, mert akkor baj lesz. A mostani alkalom jó példa arra, hogy a közös múlt, a közös gyökerek megtartó erővel bírnak, népeket és nemzeteket tartanak meg és kötnek össze évszázadokon át.

A beszédeket követően a vendégek, egyházi és közéleti méltóságok megkoszorúzták Szent Adalbert emléktábláját.

Koszorút illetve csokrot helyezett el a táblánál: Török Csaba plébániai kormányzó,

Andrzej Kalinowski, a Lengyel Köztársaság Budapestre akkreditált konzulja,

Hernádi Ádám Esztergom polgármestere és Erős Gábor, térségünk frissen megválasztott országgyűlési képviselője,

Steindl Balázs a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke,

Kazimierz Turza a Gneznói Szent Adalbert Társulat elnöke és Mieczyslaw Lebedynski a társulat titkára,

Molnár -Sagun Mónika a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének elnöke,

Szabó Mária-Teresa Győr Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatának elnökhelyettese,

Spisák Balázs elnök, Bachanek Judit alelnök és Wölfinger Balázs képviselő az Esztergomi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részéről,

...illetve Kassai Zenona az Esztergomi Magyar-Lengyel Baráti Társaság elnöke és Osváth Józsefné az elnökségi tag.

A koszorúzáson Müller Mátyás az Esztergomi Szinkör művésze Babits Mihály Euchrisztia c. versét szavalta el, illetve Eck Bence Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium 12 D tanulója Babits Mihály Dal az esztergomi Bazilikáról c. költeményét adta elő.