Hírek
2013. Április 10. 07:49, szerda |
Helyi
Forrás: MTI
A költészet napja - Sinka István-estek Esztergomban és Nyergesújfalun

A Pusztaszó zenekar Sinka István megzenésített verseiből és prózai műveiből álló műsort ad a költészet napja alkalmából Esztergomban, Pesthidegkúton és Nyergesújfaluban.
A Helischer József Városi Könyvtárban és a ferences gimnáziumban várja Költészet napi program csütörtökön az érdeklődőket Esztergomban. Előbbiben együtt verselés, utóbbiban a Pusztaszó zenekar műsora is a program része.
Az együttest alapító két zenész, Nagy Szabolcs és Pengő Csaba is annak a békési, bihari tájnak a szülötte, ahonnan Sinka István elindult. A prózai részeket előadó és egyes zeneszámokban éneklő Horányi László színművész évtizedek tolmácsolja Sinka költészetét. A produkcióban énekel és hegedül Szirtes Edina "Mókus", míg Molnár Dániel ütőhangszerekkel lép fel.
A Végy karjaidra idő című műsorban a Sinka-versekhez írt zenék a Kárpát-medence népzenéjétől a folk rockon át az impresszionizmusig terjedő stílusokat érintik.
Csütörtökön, a költészet napján Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban lépnek fel, ezt pénteken Pesthidegkúton a Klebelsberg Kultúrkúriában tartott előadás követi, majd szombaton Nyergesújfaluban, a Térségi Közösségi Házban zárul az előadássorozat. A nyergesújfalui program előtt Lackfi János költő tart bevezető előadást Sinka István költészetéről.
Sinka István (1897-1969) a Magyar Falu című újság pályázatára küldte be első verseit. A lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 1935-ben Barsi Dénessel és Szabó Pállal megalapította a Kelet Népe című folyóiratot. Versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke című lapban, a szlovákiai Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg. 1936-ban Budapestre költözött. Munkát nem talált, nyomorgott. 1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg Vád című verseskötetét.
1945 után szembehelyezkedett a szocialista átalakulással és hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen. 1961-ben Eltűnik a hóri domb című elbeszéléskötetével jelentkezett újra. Legismertebb kötete a Himnuszok Kelet kapujában, a Pásztorének és a Balladáskönyv. Híres önéletírása, a Fekete bojtár vallomásai címmel jelent meg. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Április 02. 09:38, szerda | Helyi
TÖBB TUCAT BALHÉÉRT FELELHET
A tatabányai nyomozók befejezték az eljárást az ellen a 26 éves férfi ellen, aki lopásokat, rablást, garázdaságot és testi sértést is elkövetett.
2025. Március 25. 23:26, kedd | Helyi
Richter TETT-mesepályázat – Díjazták a legjobb természettudományos meséket
2025. Március 25. 09:58, kedd | Helyi
KERESSÜK A SZEMTANÚKAT ÉS A BALESET OKOZÓJÁT
Az ismeretlen járművezető áttért a szemközti forgalmi sávba, ahol érintőlegesen ütközött egy másik járművel.
2025. Március 19. 07:58, szerda | Helyi
Erdő Péter kezdeményezte Ervin Gábor, a nyilasok által meggyilkolt vértanú pap boldoggá avatását
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kezdeményezte Ervin Gábor, a nyilasok által 1944-ben meggyilkolt katolikus pap, embermentő boldoggá avatását vértanúság címén.