A legnagyobb hazai pénzügyi szolgáltatók szempontjából lehet meghatározó jelentősége a holnapi kormányülésnek, ahol az önkormányzati adósság állami átvállalásának pontos feltételeiről dönt a kabinet - írja a Világgazdaság.

A pénzügyi felügyelet statisztikái szerint az első félév végén bő 453 milliárd forintra rúgó önkormányzati hitelállomány 90,2 százalékát a legnagyobb piaci szereplők tartották kézben, míg a kis- és középbankok 4,9, a szövetkezeti hitelintézetek pedig 3,8 százalékkal részesedtek az adósságból.Hasonló a helyzet a kötvényeknél is: ezek 91,53 százaléka a nagybankok kinnlévőségeit gyarapítja, míg a fennmaradó rész teljes egészében a kis- és középbankoké. Az önkormányzati hitelek a PSZÁF adatai szerint zömükben éven túli lejáratúak: a folyószámlahitelek részesedése 16,6, az éven belüli kölcsönöké 4,39, az éven túliaké viszont 78,99 százalék a teljes portfólión belül.

Mindezek tükrében egyáltalán nem mindegy, hogy az állam milyen feltételek mellett veszi át az állományt az érintett hitelintézetektől, vagyis a teljes, fennálló tőketartozás kiegyenlítésére számíthatnak-e a bankok. A szempontjukból mindenesetre kissé aggasztó Kósa Lajos debreceni polgármester közelmúltbeli, a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata, amelyben úgy nyilatkozott: ha az állam adósként belép a rendszerbe, az nagy biztonságot jelent a bankoknak, mivel a korábbi rossz hitelek azonnal jónak minősülnek.

A kormány arról szeretne tárgyalni a finanszírozó bankokkal, hogy az ebből származó esetleges nyereséget hogyan lehetne megosztani egymással.E nyilatkozat alapján a kabinet mindenképpen fontolgatja valamilyen diszkont érvényesítését - ez például lehet a hitel bizonyos százaléka, vagy akár a deviza alapú tartozásoknál kedvezményes árfolyam is, ami újabb egyszeri tehertételt jelentene a hitelintézeti szektornak.

Abban mindenesetre már biztosnak látszik a kormányzat, hogy a lépésnek költségvetési hatása nem lesz: az NGM Kommunikációs Titkársága szerint ugyanis az önkormányzati adósságátvállalás sem az uniós módszertan szerinti hiányt, sem az államadósságot nem érinti, mivel az államháztartáson belüli tranzakcióról, nem pedig az államháztartáson kívüli szervezettől történő adósságátvállalásról van szó.

Orbán Viktor kormányfő korábbi közlése szerint a kis lélekszámú, 5 ezer fő alatti településeknél az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása a terv. Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd, a hiteleké 62,2 milliárd forint.A nagyobb lélekszámú, 5 ezer fő feletti települések esetében az adósság – az állami feladatátvállalással közel arányos mértékben való – részleges és differenciált mértékű átvállalására van mód, amely összesen 514,9 milliárd forintnyi adósságállományt érint. Így a tervek szerint összesen 1956 önkormányzat 612,1 milliárd forintnyi adósságát vállalja át a központi kormányzat.