- A neve először a mélygarázsüggyel kapcsolatban került a közbeszédbe. Egy testületi ülésen mélygarázs-szakértőként mutatta be Meggyes Tamás. Szólíthatom szakértő úrnak?

– Igen, de ebben az esetben jó eséllyel találkozni fogunk a bíróságon. Jogi úton fogok elégtételt kérni azoktól az emberektől, akik szándékosan így titulálnak, hiszen az esztergomi mélygarázsnak sem szakértője, sem műszaki ellenőre nem voltam soha. Sőt, szakértőként és műszaki ellenőrként sem dolgoztam soha, sem itt, sem máshol. Ezek a tevékenységek szakmagyakorlási jogosultsághoz vannak kötve, minden vállalás jól követhető. Világ életemben kivitelezést irányító szakemberként dolgoztam.

– Ha nem volt szakértő, akkor mi volt a feladata a mélygarázs beruházásban?

– Önkormányzati kapcsolattartónak lettem több esetben felkérve a város, a beruházó és a szakértők, műszaki ellenőrök között.
A segítségemet azért kérte a város, illetve azért kértek fel a munkára, mert a város építőipari cégénél dolgoztam, értem a szakmai nyelvet és a cégünk munkaidőkerete jobban illeszkedett a szakértő gárda munkaidejéhez. A rengeteg beáramló információt, mely a szakértőktől és a műszaki ellenőröktől jött, valakinek le kellett fordítani az önkormányzat és a képviselők nyelvezetére.

– Hogyan látja a mélygarázzsal kapcsolatban valójában mik az igazi problémák?

– Egyetlen komoly probléma van, ami általánosan jellemzi a közszférát – tisztelet és megbecsülés minden kivételnek – a tulajdonosi hozzáállás hiánya. A közvagyon mindenkié és senkié egyszerre. Ezzel szemben a magánszféra napi 24 órában, élethosszig tartó érdekeltséggel védi a sajátját.
Számtalan önkormányzati vezető önös érdekei mentén vagy nemtörődömség miatt nyugodt szívvel tűr el akár több százmillió forint vagyon- vagy perveszteséget, hiszen a felelősség szétkenhető, a veszteség közvetlenül nem érinti és megy az egymásra mutogatás. Ez a magánszférában elképzelhetetlen.

– Kit nevezhetnénk meg felelősként a mélygarázs-ügyben?

– Mindig a vezető a felelős. Az is felelős, aki szerződött a projektre, az is felelős, aki a problémát nem megfelelően kezeli.
Ha ezt most elolvassa néhány olyan ember, aki egyébként pont egy ilyen „felelős vezető", látatlanba mondom, hogy már mutogat is valaki másra. A szakirodára, a szakértőkre, az ellenőrökre, a képviselőkre, a beruházóra, az elődeire.

– Kicsit konkrétabb választ vártam!

– Minden szervezet csúcsán van egy felelős vezető. Ő felel a szakirodáért, szakértőkért, ellenőrökért, egyszóval mindenért. Amíg ő a vezető, addig ő a felelős. Az önkormányzat esetén ez a polgármester.
A mélygarázsprojekt keletkezésének felelőse az akkori polgármester Meggyes Tamás, az ingatlan jelenlegi üzemen kívüli állapotáért, a folyamatban lévő perekért és problémákért felelős a jelenlegi polgármester Tétényi Éva.

– Kellett a városnak a mélygarázs?

– A városnak nem a mélygarázs kellett, hanem megoldás a parkolási problémákra. A megoldást testesítették meg a mélygarázsban.

– Mi a felvetődött minőségi problémákra adható megoldás?

– Minden minőségi, műszaki probléma megoldható. Kérdés, hogy ki fizet, hiszen a folyamatban lévő perekből az egyik éppen erről szól. A minőségi problémákra adható megoldást tudomásom szerint több szakember véleményében már kifejtette, rögzítette. A bíróság dolga lesz eldönteni, hogy ki végzi és finanszírozza a munkát.

– Mi legyen a mélygarázs sorsa?

– Ezt alaposan körbe kell járni, szakemberekkel meg kell vizsgálni és az ingatlant annak megfelelően üzemeltetni, amire alkalmasnak találtatik. Ha ez az eredeti funkciója, azaz a parkolás, akkor erre, ha más, akkor másra.

– Mi lenne a legfontosabb feladat a következő ciklusban, Esztergomban?

– Sok dolgot kell mérlegelni. Vizsgálni kell a rendelkezésre álló forrásokat, illetve fel kutatni azokat a lehetőségeket, amelyek minden területre egyaránt koncentráló fejlesztési terv alapjai lehetnek. Ellenkező esetben ismét csak szükség- vagy félmegoldások születnek, olyan zsákutcák, mint amilyenből nem egyre volt példa az elmúlt időszakokban.
Feladatunk lesz majd, hogy minden területen összefogjuk a városban a társadalmi és gazdasági élet, jelenleg külön-külön álló részeit. Az önkormányzatnak ennek az alapfeltételeit kell megteremteni, egyfajta működési keretet.

– Lehetne néhány példát mondani?

– Persze. Például az útfelújítás, karbantartás hosszú ideje problémás pontja a város életének. A városüzemeltetés keretén belül el kell érni, hogy folyamatos legyen a karbantartás, javítás. E mellett pedig nagy energiákat kell fektetni az ide kapcsolódó pályázatokra, amelyek elengedhetetlen feltételei a fejlesztéseknek.
Hasonló a helyzet a kultúra és turizmus terén is, ugyanakkor ott elsődleges feladat, hogy az önkormányzati és állami fenntartásban, valamint a civil szféra által működtetett kezdeményezéseket egy közös szerkezetbe foglaljuk.
A parkosítás esetében újra kell szervezni a teljes városüzemeltetést, a kórházi gyerekosztályhoz pedig meg kell teremteni az anyagi és emberi erőforrás összes feltételeit.

– Miből valósulhatna meg mindez?

– Esztergom az iparűzési adóbevételek szempontjából kivételesen szerencsés adottságokkal rendelkezik. Az ehhez társuló megfelelő együttműködési struktúra kialakítása az alapja lehet a munkahelyteremtésnek: az önkormányzat és az adózók közti kapcsolatot nagyon magas szintre kell emelni. Vállalkozóbarát önkormányzatot kell kialakítani, és meg kell becsülni minden dolgos embert, akinek teremtő ereje van, és munkahelyet képes létrehozni.