Hírek
2013. Március 01. 05:00, péntek |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
„A műemlék auráját csak nagy lélekkel lehet megtalálni”
Belügyminisztériumi hatáskörbe került 2012. szeptember közepén az örökségvédelem. Az átalakult struktúra világos irányítási modellt jelent a tárca szempontjából. Az új örökségvédelmi stratégia felismeri az állami források végességét és partnerként kezeli a tulajdonosokat, a társadalmat, a civil szervezeteket és az önkormányzatokat. A Rádió Orient műsorában Szaló Péter az örökségvédelem és a városfejlesztés összehangolásának fontosságáról beszélt. Az illetékes tárca vezetője elmondta, a terület hozzájárul az ország múltjának megismeréséhez, a történelmi tudat kialakulásához.
„Sorsfordító nap volt sokunk életében 2012. szeptember 12-e” – kezdte Szaló Péter helyettes államtitkár az örökségvédelem változásainak bemutatását. A Belügyminisztérium illetékes tárcavezetője elmondta, szeptember közepén a minisztérium hatáskörébe került az örökségvédelem. A sajtóban nagy vitákkal övezett terület Belügyminisztériumhoz kerülése óriási felelősséggel járt, a tárcának valamilyen arányosságot kellett helyreállítani. A változás során az örökségvédelem nem önálló hatóságként, hanem az építésügy integrált részeként jelent meg.
„Az új struktúra világos irányítási modellt jelent a tárca szempontjából. A megyékben a régészet kivételével másodfokú hatóságok alakultak. Az építésügyi és örökségvédelmi hivatalok szakigazgatási szervekként működnek, a főépítészi feladatköröket is magukba foglalják. Emellett a járási hivatali szinten a megyeszékhelyek hivatalaiban működnek az egységek. Itt az örökségvédelmet a megye egészére látják el” – mutatta be az új helyzetet a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár.
„A hatósági jogkörök alakítása nemzeti hatáskörbe tartozik, Magyarország minták és modellek nélkül határozhatja meg saját közigazgatási szervezetrendszerét. Ennek ellenére a hazai szabályozás a nemzetközi charták szellemében született” – hangsúlyozta az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége. Szaló elmondta, az 1970-es években élenjáró volt a magyar műemlékvédelem, erős volt a szervezetrendszer, nagy ívű projektek valósultak meg. A rendszerváltást követően el kellett határolni a korábban egy kézben lévő kivitelezést és hatósági munkát. „A mostani örökségvédelmi stratégia nem támogatja a műemlékvédelem ortodox felfogását. A laikusok felé próbálunk mozdulni és a hiteles leírások és rajzok alapján helyreállítjuk az épületeket. Így többet tudunk nyújtani” – emelte ki a vendég. Hozzátette, a hozzáállás és az attitűdök nagyon fontosak, a műemlék auráját csak nagy lélekkel lehet megtalálni.
Az új örökségvédelmi stratégia partnerként kezeli a tulajdonosokat, a társadalmat, a civil szervezeteket és az önkormányzatokat. „Az állami források végessége miatt szükség van a befogadó közeg támogatására. Éppen ezért fontos, hogy a műemlékvédelem illeszkedjen a városfejlesztés egészébe. A használó és a tulajdonos szempontjait is tiszteletben kell tartani, amennyiben csak az állam jelenik meg szereplőként, rossz példák sorát látjuk. Az elképzelések összehangolásával korábban feltárhatatlan területeket is feltárhatunk” – jelentette ki a Rádió Orient vendége.
Az örökségvédelmi törvény jórészt a régészet rendszerét szabályozta újra. A feltárás jogosultjainak és menetének meghatározása mellett az érték fogalmát is rögzítette. A korábbi 1711 előtt keletkezett érték megfogalmazásba bekerült a jelentős szócska. „Az egyetemes, magyar kulturális történelem szempontjából jelentős érték megfogalmazással a régészet mérlegelési lehetőséget kapott. A kormány nem akar, és nem tud többet fizetni a régészetnek, csak annyit amennyi indokolt. Így a szakma felelőssége dönteni a feltárások szükségességéről” – emelte ki a helyettes államtitkár.
„Illúzió azt hinni, hogy néhány száz örökségvédelemért felelős ember meg tudja őrizni Magyarország műemlékeit és régészeti emlékeit” – utalt a társadalom szerepének fontosságára Szaló. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, az örökségvédelem hozzájárul az ország múltjának megismeréséhez, a történelmi tudat kialakulásához. „Az ország sokat kaphat az örökségvédelemtől, de nagymértékben hathat is rá” – zárta szavait a vendég.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 02. 06:47, csütörtök | Belföld
Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány
Az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, míg a jövőre 4,1 százalékkal
2024. Május 02. 06:44, csütörtök | Belföld
Vitályos Eszter: a kormány minden megtesz a bérek növekedéséért
A kormány ezután is mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország gazdasága újra erős legyen, a magyar embereknek legyen munkája, és a bérek tovább növekedjenek
2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld
20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz
Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.
2024. Április 30. 13:36, kedd | Belföld
1,7 százalékkal nőtt a GDP
A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján.