141 civil szervezet és gazdatanács közösen értékelte a földforgalmi törvénytervezethez érkezett módosító indítványokat. A törvényjavaslatot korábban élesen bíráló szervezetek elsősorban Ángyán József és Bencsik János indítványait támogatják, amelyek elfogadásával a földtörvény a fenntarthatóságot és a vidék felemelkedésének ügyét szolgálná. A civilek leginkább a nagybirtokok további bővülésétől tartanak, ami szerintük a vidék további elszegényedésével járna-.


Az állásfoglalást kezdeményező szervezetek (CSEMETE Egyesület, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, Szövetség az Élő Tiszáért, Szülőföld Mozgalom) részletes elemezést készítettek a tavaly ősszel a Parlament elé terjesztett T/7979. számú földforgalmi törvénytervezethez benyújtott 204 módosító indítványról. Ilyen részletességű munkát módosító indítványokról az elmúlt években egyetlen civil csoportosulás sem készített. Az állásfoglaláshoz a természetvédelemmel és vidékfejlesztéssel foglalkozó szakmai szervezetek mellett harminc helyi gazdatanács is csatlakozott, illetve olyan tekintélyes társadalmi szervezet is, mint a Professzorok Batthyány Köre.

Állásfoglalásukban a civilek aggodalmukat fejezték ki, hogy amennyiben a jelenlegi terveket fogadja el az Országgyűlés, az a nagybirtok megerősödéséhez és a vidék elszegényedéséhez vezet. A 15 oldalas elemzés szerint Ángyán József és Bencsik János (FIDESZ) képviselők által benyújtott 72 indítvány egy összefüggő rendszert alkot, amelyek elfogadásával a törvény a fenntarthatóságot és a vidék felemelkedésének ügyét szolgálná. A szervezetek emellett a legtöbb támogatható javaslatot az LMP, a Jobbik, illetve Molnár Oszkár független képviselő által benyújtott indítványai között találták; legkevésbé az MSZP által beadott javaslatokat támogatják, mivel ezek szerintük még a kormány terveinél is jobban szolgálnák a nagybirtokra épülő mezőgazdaság ügyét, bár ezen javaslatok közül is elfogadhatónak tartanak két indítványt.

Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke fontosnak tartja, hogy a földhöz jutásnál élvezzenek valódi előnyt a településen élők. A távolabbi lakóhelyű, illetve székhelyű termelők akkor juthassanak földhöz, ha a helyiek közül nincs, aki igényt tartana rá. Kerüljenek előnybe a fenntartható módon gazdálkodók és a gazdálkodni kívánó, gyermeket vállaló párok. Szükséges a földbirtoklás és földhasználat terén a kiskapuk bezárása is, hogy ne lehessen az érvényes felső korlátoknál több földet vásárolni vagy használni.

Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy a helyi közösségeknek döntő szava kell, hogy legyen a földekkel kapcsolatos ügyleteknél. A helyi földbizottságokat a településen élők közül kell megválasztani és legalább együttdöntési jogot kell nekik adni. Lényeges, hogy a földforgalmi szabályok nyújtsanak hatékony védelmet a spekuláció és a letelepedni nem kívánó külföldiek tulajdonszerzése ellen is.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége elnöke rámutatott, hogy akciójukkal a civil társadalom egyértelműen üzen a politika számára: csak olyan földszabályozás elfogadható, amely a Vidékstratégia szellemiségének megfelelően a családi gazdálkodást és a fenntarthatóságot helyezi előtérbe és nem enged teret a termőfölddel kapcsolatos tőkespekulációnak. Az elnök kiemelte, hogy a gazdatanácsok csatlakozása jelzi, hogy a vidéki lakosság egyre jobban artikulálja és hallatja véleményét a szülőfölddel kapcsolatos ügyekben.

A szervezetek kifejtették, hogy a parlamenti vita folytatását is figyelemmel fogják kísérni, beleértve a föld üggyel kapcsolatos később benyújtandó törvénytervezeteket is.