A Szentgyörgymezői Olvasókörben szerda este megrendezett közéleti beszélgetés során részletesen tárgyalták az esztergomi kulturális élet jelentős eredményekben és nehéz küzdelmekben bővelkedő múltját. Az előadók nem mehettek el a mostani lehangoló helyzet elemzése mellett sem, de a fő témát természetesen a jövő szolgáltatta, vagyis: hogyan tovább esztergomi kultúra?

A rendezvény vendégeit Koditek Pál a Cathedrális Tours ügyvezető igazgatója köszöntötte, majd részletesen bemutatta az est előadóit: Kókay Krisztina textilművészt, Kaposi Endre festőművészt, Horányi László színészt, Tóth Tamás zenészt, művelődési ház vezetőt és az esemény házigazdáját a Szentgyörgymezői Olvasókör igazgatóját Polgár Józsefet. A beszélgetést az előadássorozat főszervezője Heer Ádám vezette.

A beszélgetés az esztergomi kulturális élet jelenlegi helyzetének elemzésével indult. Az előadók egyetértettek abban, hogy a helyi kulturális életben csak nagyon nehéz, kitartó munkával lehet eredményeket elérni, de fejlődésre, továbblépésre csak akkor van esély, ha a jövőbben komolyabb támogatást kapnak a várostól. Kókay Krisztina a Magyar Művészeti Akadémia tagja kiemelte Esztergom múltja kötelez bennünket, hogy a lehető legmagasabb szinten megőrizzük és fejlesszük a város kulturális értékeit. A helyi kultúra szolgáltathatja Esztergom városának, mint az ország első fővárosának rangjához méltó felemelkedését.

Kaposi Endre az Esztergomi Művészek Céhének vezetőjeként elmondta, a céhet a kortárs művészet támogatására és bemutatására hozták létre nem sokkal a rendszerváltás után. Véleménye szerint nagyban elősegítené a helyi művészeti élet kibontakozását egy a városban állandó jelleggel nyitva tartó galéria és egy olyan szakember alkalmazása a város részéről, aki egységbe tudja fogni a helyi művészeket és megszervezi a városi kulturális életet.

Az esztergomi Várszínház igazgatója Horányi László a kulturált rendezvénytermek hiányának kiemelése után a helyi színházélet fejlesztésének lehetőségeit elemezte. Meglátása szerint egy Esztergom méretű város nem tudna állandó társulattal rendelkező helyi színházat fenntartani. A megoldást egy olyan színház vagy rendezvényteremben látja, ahol vendég társulatok és színészek meghívásával akár egész évben lehet rendszeresen előadásokat tartani.

Tóth Tamás a Féja Géza Művelődési ház vezetője elmondta, hogy nagyon megnehezítette munkájukat az intézmény összevonási tervek állandó napirenden tartása. Véleménye szerint ebben a helyzetben nagy segítség volt a megmentendő helyi értékekre való fókuszálás, pl. art mozi, versmondó versenyek vagy különböző kiállítások szervezése.

Polgár József népművelő az Olvasókör munkájának alapos bemutatása után kifejtette, hogy volt már egy terv az intézmény felújítására. Ez a terv a szentgyörgymezői és környékbeli tánc, kézműves és egyéb művészeti, kulturális csoportok igényeit a kor elvárásaihoz igazodva messzemenően kielégítette volna. A felújított Olvasókör nagyot lendíthetne az egész város kulturális életén.

Heer Ádám a beszélgetés vezetőjeként megjegyezte, hogy véleménye szerint az esztergomi kulturális élet hajója csak azért nem süllyedt el eddig, mert van néhány tucatnyi helyi művész, népművelő, könyvtáros és tanár, akik úgymond magányos lovagokként önmagukat nem kímélve, fáradságos munkával, minden nehézség ellenére életben tartják az esztergomi kultúrát. A jövőben a városvezetés egyik legfontosabb feladatának kell lennie az esztergomi kulturális élet, a város rangjához méltó, de reális igényeken alapuló fokozott támogatása.

A beszélgetés végén a rendezvény szervezői ígéretet tettek, hogy tovább folytatják a témakör elemzését, megbeszélését, hiszen egy estében nem lehet minden fontos területét érinteni az esztergomi kultúrának.