Ideges, feszült, stresszes, szorongó az életünk. Sokan úgy tartják, feszültség ellen legkönnyebb egy nyugtató, álmatlanságra ott az altató, kedvetlenségre pedig a kedélyjavító antidepresszáns. De hol a határ? Mikor váltja fel az eseti szedést a megszokás, netán a függőség? A Kossuth Rádiónak nyilatkozó szakemberek szerint a rohanó életmód és a többműszakos munkarend tönkreteheti a bioritmust.

Egy 2011-es felmérés szerint minden ötödik magyar szed nyugtatót, ami hétmillió dobozt jelent évente. A férfiak 20, a nők 40 százaléka él ezzel a módszerrel hosszabb-rövidebb ideig. A kábítószereseknél jóval több a függő, ami 20 ezer embert jelent.

A felgyorsult életmód, amelyhez alkalmazkodni kell, nem egyszerű feladat. Az emberek életmódja a korábbiakhoz képest megváltozott, a többműszakos munkakörök a bioritmus teljes megszűnéséhez is vezethetnek, ami nemcsak a napi ritmus felborulását és alvászavart okoz, hanem a feszültség növekedését is, amit valamilyen módon oldani kell – mutatott rá Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, a Törökbálinti Alvásdiagnosztikai Laboratórium alvásspecialistája.

Úgy vélte, az emberek nem tudnak kiszakadni a munkahelyi körülmények közül és az elvárások alól, pedig a pihenésre és az alvásra is rá kellene készülni, megfelelő időt szakítva rá, de erre legtöbbször sem idő, sem mód nincs.

Tarján Emőke pszichiáter szerint fontosabb lenne, ha gyógyszerszedés helyett az életmódjukban változtatnának az emberek. Ez nem minden esetben egy több órát igénybevevő változás, olykor elég lenne hetente egy néhány órás sportolás – mutatott rá, ám hozzáfűzte: vannak olyan élethelyzetek, amikor elkerülhetetlen a gyógyszer alkalmazása.

Vida Zsuzsanna rámutatott ugyanakkor, hogy abban az esetben, ha feszültség okozza az alvászavart, akkor feszültségoldóra van szükség, amely nem álmosít. Az altatók ugyanis nem a feszültséget oldják, hanem az alvást indítják be. Kérdésre reagálva elmondta: alvászavar esetén körülbelül négy hét eltelte után kell felírni altatót. Hozzátette azt is, hogy az újabb gyógyszerek egyre specifikusabbak, csak egy receptorra hatnak az idegsejteken, így kevesebb mellékhatással jár a szedésük. Sokszor az alvással szemben azonban kialakul egy szorongás, egy teljesítménykényszer, mivel a beteg nem tud elaludni, emiatt ragaszkodik a gyógyszerhez. Ha kialakult egy ilyen kényszer, akkor attól nagyon nehéz megszabadulni – nyomatékosította a neurológus.

Tarján Emőke hangsúlyozta azt is: a tünetek sokszor jelzésként szolgálnak arra, hogy változtatni kell az addigi életformán vagy kapcsolaton. Ajánlott ezért elmenni egy önismereti csoportba, amely rendkívül hatékony a probléma megoldásában – húzta alá.