Városlista
2024. április 25, csütörtök - Márk

Hírek

2013. November 28. 11:11, csütörtök | Helyi
Forrás: Richter Nyrt.

„A tudásalapú társadalomban a legfontosabb infrastruktúra az oktatás”

„A tudásalapú társadalomban a legfontosabb infrastruktúra az oktatás”

Mi, magyarok többnyire jók vagyunk matematikából, ezt szinte közhelyként hisszük és tudják rólunk a világban.

Büszkék vagyunk a Bolyai-féle geometriára, a Puskás-féle telefonközpontra, a digitális számítástechnika Neumann-féle alapjaira, a Rubik-kockára vagy a Polgár lányok sakk-zsenialitására és hogy az egy főre jutó Nobel-díjasok számában talán világelsők vagyunk. Tényleg jók vagyunk a természettudományokban, de miért?

Talán viharos történelmünk és a gyakran váltózó külső hatalmak nyomása ösztönözte a magyar szülőket arra, hogy olyan irányba orientáják gyermekeiket, ami független a hatalomtól és a politkától. A matematika és a természettudományok ilyenek.

A kulturális értékek alapvetően határozzák meg nemzetek sorsát. A 15. században Anglia hátrébb állt a fejlődésben, mint Magyarország és sokkal hátrébb, mint az akkori kereskedő nagyhatalom, Spanyolország. De miután a kereskedő spanyolok felfedezték Amerikát, az angolok hajózási kultúrája felértékelődött. Egy kalóz mozgékony hajóival megverte a Legyőzhetetlen Armadát és az akkor még viszonylag kis Anglia átvette a vezetést.

Ma az a kérdés, hogy a Cyberspace-ben ki tud jobban hajózni, mely nemzetnek van ebben több száz éves kulturális előnye, honnan jönnek a gyors kalózok, akik legyőzhetik a még nagyon fiatal informatikai ipar első generációs gigászait. Persze ha Sír Francis Drake kalóz marad, Erzsébet nem civilizálja, és nem építteti meg a hajóhadat, amely az új kor infrastruktúráját jelentette, Anglia sem válik azzá, ami lett.

Nekünk is szükségünk van „hajókra”, azaz az infrastruktúrára, amit az államnak kell megteremtenie. De ez ma nem fizikai infrastruktúrát jelent. A tudásalapú társadalomban a legfontosabb infrastruktúra az oktatás. Ma az oktatás olyan érték, mint a nagy felfedezések korában a hajók, az ipari forradalom korában pedig a szén, az olaj vagy a vas voltak. Angliát, Amerikát, Németországot az ipari forradalomban nyersanyaga tette gazdaggá. A tudásalapú gazdaságban Magyarországot oktatási kultúrája emelheti fel. És ebben minden újabb keletű romlás ellenére még mindig maradt előnyünk. Nobel-díjasaink zöme egyetemet már külföldön végzett, de többen ugyanabba a középiskolába, sőt, néhányan ugyanabba az osztályba jártak. Ennyi múlik egy jó tanáron. Hogy a tehetség elkallódik, vagy kifejlődik, az a középiskolában dől el, ezt kellene tehát sokkal jobban megbecsülnünk. Ez nem csak pénz, hanem társadalmi értékítélet kérdése is. Nobel-díjasaink nevét szinte mindenki ismeri, de ki ismeri tanáraikét? Azt is tudjuk, ki volt az Aranycsapat edzője, de díjunk névadóját, Rátz Tanár Úr nevét, aki Neumann Jánost és Wigner Jenőt is a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanította, sokkal kevesebben ismerik, mint tanítványai nevét. Ennek a megbecsülés deficitnek a részleges kompenzálására alapítottuk a Rátz Tanár Úr Életműdíjat.

Az alapítók

Rátz Tanár Úr Életműdíj 2013
Matematika

Brenyó Mihály és Brenyó Mihályné
Károlyi Károly

Brenyó Mihály matematika-fizika szakos középiskolai tanár és felesége Brenyó Mihályné
Kemény Anna matematika-kémia–testnevelés–pedagógia szakos általános iskolai tanár pontosan 50 éve kezdték pedagógiai pályafutásukat Kecskeméten. Az 1980-as évektől kezdődően a város matematika oktatásának meghatározó személyiségei lettek.
A kezdetektől olyan tanárok, akik tanítványaik egyéni sorsát figyelemmel kisérték és ennek alakulásáért felelősséget éreztek. Következetes kitartó munkájuknak köszönhető, hogy pályafutásuk során számos diákjuk az országos versenyek döntőiben is derekasan helytállt. Megszerzett tudásukat, tapasztalataikat közkinccsé tették publikációikban, hazai és nemzetközi tanár-továbbképzéseken előadóként.
A matematika népszerűsítésének a mai napig fáradhatatlan munkásai. Brenyó Mihályné 1999-ben a Beke Manó-díj, 2003-ban az Ericsson-díj kitüntetettje.
A matematikai tehetséggondozásban elért eredményeinek elismeréseként Brenyó Mihály munkásságát 1995-ben Beke Manó-díjjal, 2000-ben Apáczai Csere János - díjjal, 2002-ben a matematika népszerűsítéséért pedig Ericsson-díjjal jutalmazta a szakma. 2006-ban pedagógiai munkásságát és a matematika tanításában elért eredményeit köszönte meg városa a Kecskemét Város Oktatásáért-díjjal.
Brenyó Mihályné és Brenyó Mihály szakmai és emberi kapcsolata példaértékű. Ez a kapcsolat tette lehetővé, hogy 50 éven át példátlan munkabírással, magas minőségi követelményeket teljesítsenek tanári, nevelői munkájukban. Kivételes szakmai kvalitásaik, a pedagógus hivatás iránti elkötelezettségük, a minőségi matematikaoktatás, valamint a matematikai tehetségnevelés érdekében kifejtett, hazánkban és azon kívül is elismert munkásságukat koronázza meg a szakma a Rátz Tanár Úr Életműdíjjal.


Károlyi Károly 40 éven át a bátaszéki Általános Iskola és Gimnázium matematika-fizika szakos tanára volt. Tevékenysége iskolát teremtett, Tolna megyéből induló szakmai és szervező munkája országos jelentőségűvé vált. Elsőként hozott létre regionális, matematikai tehetségfejlesztő alapítványt. A nevéhez fűződő Bátaszéki Levelező és Bátaszéki Matematikaverseny az elsők között volt, amely a határon túli magyar diákokat és tanárokat elérte.
A tehetséggondozók összefogásával nemcsak Bátaszéket, hanem minden magas színvonalú, fontos hazai és külhoni matematikai tehetséggondozó programot, versenyt népszerűsített. Hosszú versenyszervezői tevékenysége során olyan szakmai anyagot gyűjtött össze, adott ki feladatgyűjteményként, amely az általános iskolai korosztály és tanáraik számára haszonnal forgatott könyv lehet.
Munkásságát a TIT 1974-ben Aranykoszorús Jelvénnyel, az oktatásvezetés 1980-ban „Az oktatásügy kiváló dolgozója” címmel, a szakma 1993-ban a Beke Manó-díj I. fokozatával, 2000-ben pedig a matematika népszerűsítésért Ericsson-díjjal ismerte el. Szűkebb pátriája 2005-ben Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja, 2010-ben Pro Urbe Bátaszék elismerésekkel köszönte meg állhatatos munkáját.
Károlyi Károly szervezőmunkája, a tanároknak és diákoknak tartott igen nagyszámú előadása, könyvei, a tehetséges tanulók felkarolása, méltóvá teszik, hogy Rátz Tanár Úr Életműdíjban részesüljön.


Rátz Tanár Úr Életműdíj 2013
Fizika

Dr. Halász Tibor
Horváth Gábor


Dr. Halász Tibor a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban kezdte tanári pályáját, majd a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban eltöltött évei után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docense, majd főigazgató-helyettese volt.
A fizika népszerűsítésének elkötelezett híve, kísérletek tárháza fűződik nevéhez 50 éves pályafutása alatt.
Komoly szaktudásával példát mutatott és színvonalas, következetes oktató munkájával diákok százaival szerettette meg a fizikát. Oktatófilmek sokasága örökítette meg egyedülálló tevékenységét.
Példaértékű az a vitalitás és szakmai frissesség, ahogyan ma is végzi vállalt feladatait. Előadásokat tart nemzetközi, illetve országos Általános-, illetve Középiskolai Fizikatanári Ankétokon. Az Öveges József Országos Fizikaversenyek aktív munkatársa.
Országosan elismert munkásságát a Magyar Kultúra Napja alkalmából kapott Apáczai Csere János díjjal köszönték meg, a szakma pedig Mikola- díjjal jutalmazta.
Dr. Halász Tibornak elévülhetetlen érdemei vannak a fizikatanítás fontosságának és lehetőségeinek megőrzésében, illetve az új kerettantervek kidolgozásában és terjesztésében.
Eredményes felkészítő munkája és a fizikatanítás múlt századi megújításáért hihetetlen energiával végzett küldetése tette méltóvá a Rátz Tanár Úr Életműdíj elnyerésére.


Horváth Gábor 1977-től a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium fizika tanára, 1982-től vezetőtanár és a fizika munkaközösség vezetője.
Diákjai eredményeit tekintve magasan a legeredményesebb aktív fizikatanár hazánkban.
Tanítványai minden évben fényesen szerepelnek a legkülönbözőbb tanulmányi és tehetségkutató megmérettetéseken. 1977 óta több mint 100 tanítványa végzett az OKTV első tíz helyezettje között, közülük 11 az első helyen. 35 diákja szerzett érmet vagy dicséretet a nemzetközi fizikai diákolimpiákon, ebből heten aranyéremmel tértek haza.
Elsőrendű feladatának tekinti a természettudományos gondolkodásmód kialakítását, a természet jelenségeinek megismerhetőségére, törvényeinek tiszteletére való nevelést.
Pedagógus továbbképzések rendszeres előadója, szervezője, összefoglaló feladatgyűjtemények és példatárak szerzője, társszerzője, szerkesztője, lektora. Részt vesz a kétszintű érettségi fizika tantárgyi bizottság munkájában, és az emelt szintű érettségi vizsga javításvezetőjeként és tantárgyi bizottság elnökeként vizsgáztat.
1988-ban Kiváló Munkáért kitüntetést, 2002-ben Szilárd Leó tanári Delfin-díjat kapott, 1999-ben Ericsson-díjjal, 2002-ben Németh László-díjjal tüntették ki.
Nagyon sokat tett a fizika népszerűsítéséért, volt diákjai köréből számos ismert hazai és külföldi szakember került ki.
Munkáját egyaránt a felelősségtudat, a tudomány, a pedagógusszakma és az iskola iránti elkötelezettség jellemzi. Egész eddigi életpályája alapján méltó a Rátz Tanár Úr Életműdíj elnyerésére.


Rátz Tanár Úr Életműdíj 2013
Biológia

Dr. Lenkei Irén
Dr. Lénárd Gábor


Dr. Lenkei Irén biológia-kémia szakos tanárként végzett. Az 1960-as évektől minden, a biológia oktatás korszerűsítésére, fejlesztésére irányuló program tervezésében, a gyakorlatba történő átültetésében és tanításában aktívan részt vett.
Sokat várt el tanítványaitól, igényességre nevelt. Nem öncélú fegyelmet követelt, hanem a tudomány iránti alázatra, alkotó gondolkodásra ösztönzött mindenkit.
Külön hangsúlyt fektetett a kísérleti eljárások bemutatására, gyakoroltatására. Nem kész válaszokat adott, hanem a jelenségek felismerésére, összefüggések keresésére, az önálló gondolkodásra ösztönözte diákjait.
Biológiai oktatási kabinetet hozott létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Radnóti Miklós Gyakorló Iskolájában. Az ELTE Ludovika téri épületében megtervezte és irányította a Biológiai Szakmódszertani Csoport új helyén a hallgatói laboratóriumot, könyv- és médiatárat létesített.
Diákjai az átlagot messze felülmúló arányban nyertek egyetemi felvételt a biológiával kapcsolatos felsőoktatási intézményekbe.
Nyugdíjba vonulása után tanárok továbbképzésével foglalkozott.
Szaktanári tevékenységének színvonalát igazolja szép ívű pályája és fémjelzik sikeres tanítványai. Számos kiváló biológus, biokémikus, agrárszakember, gyógyszerkutató, orvos került ki a „keze alól”. Embersége, személyes példaadása és magas fokú hivatástudatának méltó elismerése a Rátz Tanár Úr Életműdíj.


Dr. Lénárd Gábor 1960-as években kezdte tanári pályáját. 1979-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Trefort Ágoston gyakorlóiskolájába került, ahol később biológus vezetőtanár, majd intézményvezető lett.
Munkáját mindig az igényesség, a saját magával szemben támasztott maximalizmus jellemezte. Tanítványainak nem csupán kimagasló szaktárgyi tudásával, hanem emberi értékrendszerével is utat mutat, sokuknak követendő példát jelent.
Lénárd Gábor sikeres biológia-tankönyvsorozata meghatározó a középiskolai biológiaoktatásban. Tankönyveiből mai napig is tanítanak, s a sok-sok új könyv között azért jelent egy stabil pontot munkássága, mert nemcsak többször átdolgozta a „kor” elvárásainak megfelelően, hanem a diákok számára érthető módon, az adott ismeretszinthez igazodva fogalmazta meg gondolatait. A Biológiai laboratóriumi vizsgálatok kiadványa ma még értékesebb kincs, hiszen már első megjelenésekor is korszakalkotó volt a problémafelvetésen alapuló vizsgálatok bevezetése. Ma is fejleszti a diákok aktivitását, kreativitását, mert nem tartalmazza direktben a kísérletek magyarázatát.
Munkásságát 2006-ban Érdemes tankönyvíró-díjjal jutalmazták.
Az 1980-as évektől évtizedeken át szervezte a biológia tanári ankétokat a Magyar Biológiai Társaság Didaktikai Szakosztályának vezetőjeként.
Tudományos, szakmai munkája, emberi tulajdonságai alapján méltó a Rátz Tanár Úr Életműdíj elnyerésére.

Rátz Tanár Úr Életműdíj 2013
Kémia

Dr. Cs. Nagy Gábor
Oláh Gábor Péter

Dr. Cs. Nagy Gábor 1969-ben kezdte középiskolai tanári pályáját a Debreceni Vegyipari Szakközépiskolában. 1973-ban a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen tanári, majd adjunktusi beosztásban tanított kémia szakos tanárjelölteket. 1978-ban summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját aktív tanítási-tanulási módszerek témakörben. 1978-ban egykori középiskolai tanárai hívták vissza az egyetemi katedráról a Debreceni Vegyipari Szakközépiskola tanári és igazgatói feladatainak ellátására.
Életét a tanítás, a középfokú vegyész szakképzés tartalmi és strukturális megújítása, a természettudományos oktatás megerősítésének szándéka vezette.
Egykori tanítványai közül ma többen egyetemi tanárok, kutatók, vállalatvezetők, iskolaigazgatók, vezetőtanárok.
Jelentős szerepe van a tantervfejlesztés, tananyag-kidolgozás terén elsősorban a szakközépiskolai oktatás számára.
Tevékenységét több ízben díjazták. 1978-ban Pro Universitate elismerést kapott a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 2001-ben minisztériumi „Kiváló Pedagógus” címet. 2002-ben a Richter Gedeon által adományozott „Magyar Kémia Oktatásáért-díj”-at nyerte el és 2006-ban Debrecen városa „Címzetes igazgató, főtanácsos” címmel ruházta fel.
Dr. Cs. Nagy Gábor még ma is töretlen lendülettel és munkabírással dolgozik, egész életét a kémia oktatásának szentelte, így méltó jutalma a Rátz Tanár Úr Életműdíj elnyerése.


Oláh Gábor Péter vegyész diplomája megszerzésével párhuzamosan végezte el a kémiatanári szakot. Tanulmányai befejezése után a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolában, majd a Patrona Hungariae Általános Iskola és Gimnáziumban helyezkedett el.
Rendszeresen hospitálnak nála kémia szakos hallgatók, valamint kémiatanárok továbbképzésében is aktív részt vállal.
Tehetséggondozó munkája a különféle csapatversenyek tekintetében rendszeres és kiemelkedő, így az általa felkészített diákok számos jó helyezést és különdíjat értek el.
Munkássága során figyelmet fordít az átlagos képességű tanulók versenyeztetésére is, és eredményei bizonyítják, hogy bíztatással és segítséggel milyen szép eredményeket lehet elérni.
Magát is folyamatosan továbbképzi, rendszeres és aktív résztvevője az ELTE Kémiai Intézetében szervezett tanártovábbképző tanfolyamoknak.
Technikusképzési tankönyv szerzője, illetve társszerzője és módszertani segédanyagok megalkotója
Több éve irányítja a katolikus iskolák kémiatanárainak munkáját, illetve magas színvonalon szervezi továbbképzésüket.
Oláh Gábor Péter nevelője, mentora és példaképe is egyben a rá bízott fiataloknak és tehetséggondozó tevékenységéért már számos díjban és kitüntetésben részesült. Munkája méltó elismerése a Rátz Tanár Úr Életműdíj odaítélése.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 23. 16:40, kedd | Helyi

Idén is lesz MCC Feszt Esztergomban!

Az MCC Feszt idén is hangot ad a tehetségnek augusztus 1. és 3. között, Esztergomban

2024. Március 22. 08:20, péntek | Helyi

NEM JUTOTT MESSZIRE A LOPOTT ÜZEMANYAGGAL

Egy 47 éves férfi az M1-es autópályán próbált a rendőrök elől meglépni.

2024. Március 06. 22:09, szerda | Helyi

Rendkívüli kémiaórán vettek részt a Zrínyi iskolások

Február 27-én látványos kémiai kísérletek résztvevői és szemtanúi lehettek a dorogi Zrínyi iskola 1.b osztályának kisdiákjai.