Ritkán kerül a fiatalok kezébe könyv: mindössze 7 százalékuk olvas naponta, további 16 százalékuk heti rendszerességgel. A havonta kötetet forgatók aránya sem magas – 14 százalék – az ennél ritkábban olvasók 35 százalékot tesznek ki, s 28 százalékuk bevallja: egyáltalán nem olvas könyvet. A fiatalok csaknem fele azonban úgy véli, nem lesz áttörés, a kulturális fogyasztásban helye marad a hagyományos könyvformátumnak is - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 500 fő személyes módon történő megkérdezésével.

A tizen- és huszonévesek sokféle, önigazoló és beismerő érvet sorolnak fel arra, miért nem (nagyobb) része napjaiknak a könyvolvasás. Legtöbben, 55 százaléknyian az időhiányra hivatkoztak, de sokan, 45 százaléknyian elismerték, hogy nem érdekli őket a könyv. Viszonylag nagy arányban – 32 százalékban – azt említették, hogy nem köti le őket az olvasás, 31 százalék pedig azzal mentette fel magát, hogy drágák a könyvek. A fiatal felnőttek körében lassan terjednek az e-könyvolvasók, mindössze 2 százalékuknak van, s még 7 százalék gondolkodott azon, hogy vásárolni kellene. Bár kevesen használják, de a korosztály egyharmada szerint az elektronikus könyveké a jövő, előbb-utóbb népszerűbbé, elterjedtebbé válik, mint a papírra nyomtatott könyv.

A fiatalok több mint egynegyede – 28 százaléka - soha nem olvas könyvet. További 35 százaléknyian is csupán néha-néha – saját bevallásuk szerint ritkábban, mint havonta vesznek kezükbe valamilyen kötetet. A 18-25 éves korosztály közel kétharmada, 63 százaléka tehát lényegében a könyvektől függetlenül éli az életét. Leginkább a szakmunkás végzettségűek vannak távol a szakmai kötetektől, a szépirodalomtól – 82 százalékuk lényegében nem (vagy alig) olvas. Az alacsonyabb végzettségűeknél 71, az érettségizetteknél 52, a diplomásoknál 18 százalék azok aránya, akik ritkán vagy soha nem forgatnak könyvet.

Rajtuk kívül még a férfiak és a falvakban élők körében magas (69 illetve 76 százalékos) a könyvolvasást nélkülözők aránya. A fiatal felnőttek körében az intenzív könyvfogyasztók aránya 7 százalék, nekik egyetlen napjuk sem múlik el olvasás nélkül. A szakmunkás képzettségűeknek csak 1, az alapfokú végzettségűeknek 4 százaléka lapoz bele naponta valamilyen kötetbe, az érettségizettek körében 10 százalékos ez az arány, a felsőfokú intézményt végzettek csoportjában sem magas, 14 százalék.

A fiatalok fele nevezett meg olyan könyvet, amelyet legutóbb elolvasott: 30 százalék külföldi író művét, 14 százalék magyar szerzőét említette, míg 6 százalék valamilyen ismeretterjesztő, szakkönyvet (beleértve a tankönyveket is). A konkrét olvasottsági lista elején a Harry Potter könyvek állnak (a fiatalok 5 százalékának említésével), majd a sorban az Egri csillagok című Gárdonyi-regény következik 4 százalékkal. A harmadik pozíciót a Twighlight (Alkonyat) bestseller-sorozat foglalja el (3 százalékos olvasottsági aránnyal), majd sok olyan regény jön a sorban, amelyet a fiatalok 1-2 százaléka olvasott mostanában.

A fiatalok objektív (vagy annak tűnő) és szubjektív indokokat is felhoznak, amikor az alacsony szintű olvasási szokásaikról adnak számot. A legtöbben – 55 százaléknyian - azzal érvelnek, hogy a hétköznapi teendők sorába nem fér bele az olvasás, erre nincsen idejük. Az átlagosnál is gyakrabban említik az időhiányt a 20 év felettiek, a már dolgozó korosztályok. A fiatalok 31 százaléka a könyvek magas árával indokolja, hogy nem olvas többet – főleg a szakmunkás végzettségűek utaltak erre. Sokan vannak, akik nem külső körülményekre hivatkoznak, hanem felvállalják az olvasással kapcsolatos közönyüket. Az ifjú felnőttek 45 százaléka azt mondja, hogy azért nem olvas (többet), mert nem érdekli őket a könyv. Hasonló tartalmú választ adott az a 32 százaléknyi fiatal, akik úgy fogalmaztak: nem kötik le őket az irodalmi művek. Viszonylag sokan, 26 százaléknyian úgy érzik, hogy ennél sokkal fontosabb dolgok vannak az életükben, míg 18 százaléknyian felesleges időtöltésnek tartják az olvasást. Az efféle, beismerő érvek leginkább a tizenévesekre, az alacsonyabb státuszúakra jellemzőek.

Az elektronikus könyvolvasó még egyáltalán nem elterjedt a fiatalok körében, csak 2 százalékuk rendelkezik ilyen technikai eszközzel. Ezen túlmenően, 7 százaléknyian gondoltak már arra, hogy vásároljanak maguknak készüléket – főleg az érettségizettek és a diplomások körében van erre szándék (12 illetve 20 százalékuknál). A korosztály harmada azt feltételezi, hogy előbb-utóbb az e-könyvek gyakoribbak lesznek, mint a papírra nyomtatottak, de a fiatalok fele szerint nem valószínű, hogy ez bekövetkezik. Ha valaki már vett magának könyvolvasót vagy tervbe vette a vásárlást, arra hajlik, hogy az e-könyveké a jövő (82 százalékuknak ez a véleménye).