Június 5-én került sor a Szent István-díj díjátadó ünnepségére. A járvány miatt a Szent István-díj kuratóriuma szűkebb körben rendezte meg az eseményt, de így is számos neves esztergomi és országos közéleti személyiség vett részt a díjátadón, többek között Prokopp Mária professzor asszony, Koditek Pál az EBE elnöke, Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár, Dr. Kucsera Tamás a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, Schmitt Pál, volt köztársasági elnök és Bihari Antal a Szent István-díj alapítója.

Az egybegyűlteket Kondor Katalin köszöntötte, majd megemlékeztek a nemrég elhunyt Jankovics Marcellről, aki több, mint 10 éven át látta el a Szent István-díj Alapítvány elnöki teendőit.
Ezt követően került sor az Szent István-díj emlékérmek átadására és a díjazottak méltatására.
Az emlékérmet azok kaphatják meg, akik a helyi közösség érdekében kiemelkedő tevékenységet végeznek. Idén két emlékérem is gazdára talált. Az egyik jutalmazott Jakab Ferenc. a Padlizsán étterem tulajdonosa lett.

Jakab Ferenc munkásságát Koditek Pál az EBE elnöke, a Szent István-díj Alapítvány Kuratóriumának tagja méltatta.
Koditek Pál elmondta, hogy Jakab Ferenc mesterszakács a Szent István-díj emlékérem első mai kitüntetettje több generációs esztergomi polgárcsaládból származik. Anyai dédapja Dr. Horváth Henrik művészettörténész, egyetemi tanár az MTA tagja, a Székesfővárosi Múzeumok (ma: Budapesti Történeti Múzeum) igazgatója volt 1937-41 között. Unokája más pályát választott, a gasztronómia tudományában mélyedt el, mesterszakács lett.

Esztergomi iskolás évei után huzamosabb ideig Németországban élt, ahol az utolsó években egy Michelin csillagos étterem helyettes séfjeként dolgozott. Hazatérve nyitotta meg a Vízivárosban éttermét, melynek falán hazánk és Európa neves személyiségeinek- politikusok, főpapok, híres színészek és sportolók, borászoknak saját kezű aláírásai egyre csak szaporodnak. Koditek úr kiemelte, hogy Jakab Ferenc azon túl, hogy remek konyhát visz, becsületes, szerény, alkotó ember, aki lehetőségeihez mérten támogat minden jó ügyet. Idén Kű Lajos Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság Football Kupájának egyik fő szponzora, amelynek most júliusban Esztergom ad majd otthont. Több, mint 10 esztendeje segíti a helyi Városvédő Tábort, és sok éve támogatja a Szent István-díj Alapítványt is.

A másik emlékérmes Pécsi L. Dániel címer és jelképtervező, Balassa Bálint művészetének nagy rajongója lett.

Őt Dr. Kukorelli István professzor, volt alkotmánybíró méltatta, aki elmondta, hogy barátságuk itt, a vár lovagtermében kezdődött hosszú évekkel ezelőtt, azóta Pécsi L.Dániel már 600-nál is több címert tervezett eddig, közöttük több határon belüli és határon túli magyar települését és egyházközségét. Egyik fő szervezője volt a Magyarok II. Világtalálkozójának és a Magyar Reformátusok III. és IV. Világtalálkozójának jelkép és arculattervezői feladatait is ellátta. Az ő riporteri munkájával készült el a Halmos Bélával forgatott dokumentumfilm is. Végül az Egy katonaének utolsó szavaival zárta barátja méltatását: „Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe!”

A Szent István-díjat Szidiropulosz Archimédesz szociológus, a Trianon Kutatóintézet alapító elnöke, a Trianoni Szemle folyóirat alapító főszerkesztője kapta.

A díjazottat Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára méltatta. Beszédében kiemelte, hogy Szidiropulosz Archimédesznek jelentős szerepe volt abban, hogy ma már szabadon beszélhetünk a 101 évvel ezelőtt történtekről, többé nem tabutéma Trianon.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a díjazott által vezetett Trianon Kutatóintézet, és a Trianoni Szemle folyóirat jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy június 4-én a nemzeti összetartozás napját ünnepelhetjük.

Az ünnepségen az MMA főtitkára Dr. Kucsera Tamás Gergely Trianonról megemlékezve elmondta, hogy Juhász Gyula sorainál pontosabban nem lehet fogalmazni : „Mert nem lehet feledni, nem soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.”

A főtitkár szerint a magyar erős nép, nagy terheket is elbír és a múlt emlékezetével és tapasztalataival kell olyan jövőt építeni, amelyben a hasonló veszteségek nem fordulnak többé elő.
Kucsera Gergely Tamás megemlítette, hogy a Magyar Művészeti Akadéma több tagja is esztergomi, például a jelenlévők közül Balla András, Vagy Prof. Prokopp Mária, vagy az a Kókay Krsiztina , akinek a kurátorságával közösen rendezték meg a „Mert nem lehet feledni…”c.emlékkiállítást a trianoni békeszerződés 100. évfordulója emlékére.

A díjátadót Prokopp Mária, művészettörténész, professzor rövid beszéde zárta, amelyben kiemelte, hogy a sok törés ellenére boldogok lehetünk, mert élünk, mert olyan csodás kincseink vannak, mint az Esztergomi Vár, olyan gazdag kulturális örökséggel rendelkezünk, amelyet Trianon sem tudott szétszabdalni és nem utolsósorban olyan kiváló és művelt emberfők sokasága gyarapítja a nemzetet, mint a díjátadón megjelentek sora.

A Szent István-díj "Hűség virágai" kitüntetését Kondor Katalin vehette át, a díjátadón közreműködött László Attila a Csillag születik győztese, aki erre az eseményre Kézdivásárhelyről érkezett Esztergomba; ő a Nélküled , az Ott, ahol zúg a nagy folyó c. dalt énekelte el és Müller Mátyás, aki Juhász Gyula: Trianon c. versét szavalta el.