Hírek
2013. Március 27. 14:28, szerda |
Belföld
Forrás: MTI
Az agy elrendezése határozta meg az evolúciót egy tanulmány szerint
Az agy szerkezeti elrendezése, nem pedig összmérete lehet az alapvető evolúciós különbség a főemlősök agya között - állapította meg egy új tanulmány.
Az elemzésben részt vett kutatók tizenhét fajt vizsgáltak negyvenmillió évre kiterjedő evolúciós idősávban. Arra a következtetésre jutottak, hogy az agy evolúciós fejlődésének háromnegyedét a bizonyos régiók egymáshoz viszonyított nagyságában bekövetkezett változások, nem pedig az összméret módosulása idézte elő. A Proceedings of the Royal Society B című szaklapban közzétett tanulmány feltárta azt is, hogy a frontális lebeny nagyarányú növekedése kritikus szerepet játszott az emberfélék evolúciójában.
A hagyományos felfogás szerint az ember felsőbbrendű intelligenciája leginkább annak köszönhető, hogy agymérete háromszorosa a hozzá legközelebb álló rokonáénak, a csimpánzénak. A mostani kutatást végzők azonban abból indultak ki, hogy a nagyobb nem mindig jobb: mivel a nagyobb agy működtetéséhez több energia kell, szerkezeti átalakítása talán okosabb stratégia lehet(ett) a mentális képességek fejlesztésére.
Jeroen Smaersnek, a University London College fejlődéstani biológusának a vezetésével tizenhét főemlősfaj agyát vizsgálták meg, majd a méretben lezajlott változásokat elhelyezték az evolúciós fán. Kiderült, hogy az évmilliók során az agy több kulcsfontosságú területének a nagysága megnőtt más részekéhez viszonyítva. A hominidák (emberfélék) családjához tartozók esetében elsősorban a gondolkozásért, tervezésért, beszédért, a csontvázizmok akaratlagos mozgatásáért, az érzelemért, problémamegoldásért és a személyiségért "felelős" homloklebeny fehérállománya növekedett meg.
"Ez a rész kicsit olyan, mint egy vállalat élén álló vezérigazgató. Begyűjti az információkat a többi agyterületről, majd összegzi és egységbe foglalja azokat" - idézte Smaers szavait a tanulmányt kivonatosan ismertető tudományos hírportál, a LiveScience.
A kutatás kimutatta azt is, hogy amikor húszmillió évvel ezelőtt a főemlősök rendjébe tartozó óvilági (vagy keskenyorrú) majmoktól különvált az emberen kívül a csimpánzt, a gorillát és az orángutánt is magába foglaló hominidacsalád, a motorikus képességeket szabályozó agyrész mérete is megnőtt a többi régióhoz képest. A tudósok szerint a változás elősegítette az eszközök használatához szükséges - például táplálékszerzés céljából végzett - összetett mozgásformák elsajátítását és összehangolását.
A George Washington Egyetem kutatója, Cher Sherwood, aki nem volt részese a tanulmánynak, úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat bizonyítja: az agy bizonyos részei képesek szelektív módon fejlődni, hogy eleget tegyenek az új környezeti hatások által támasztott követelményeknek.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 02. 06:47, csütörtök | Belföld
Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány
Az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, míg a jövőre 4,1 százalékkal
2024. Május 02. 06:44, csütörtök | Belföld
Vitályos Eszter: a kormány minden megtesz a bérek növekedéséért
A kormány ezután is mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország gazdasága újra erős legyen, a magyar embereknek legyen munkája, és a bérek tovább növekedjenek
2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld
20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz
Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.
2024. Április 30. 13:36, kedd | Belföld
1,7 százalékkal nőtt a GDP
A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján.