Az esztergomi bazilika teljes felújítása négy év alatt valósul meg, a 13 milliárd forintos beruházás a tervek szerint 2023-ra készül el.

A munkálatok újabb szakaszba léptek a minap. Elkezdődik a kupola teljes külső-belső felújítása. A szakemberek cserélik a burkolatot, a hő- és vízszigetelést, valamint restaurálják a belső, stukkóval díszített felületeket is. Ez a munka legalább két évig tart majd.

Tervezik továbbá a tetők, a több tíz méter magasságban lévő "belső udvarok" és a homlokzat egy részének felújítását is. Az utolsó nagyobb munkaszakaszban belső munkákat végeznek és az altemplomot szigetelik, végül kisebb restaurálásokat következnek.

A Bazilikán kisebb javítások a II. világháború után és a 70-es években történtek, majd 1993-ban a tetőt kellett javítani, miután egy része leégett. (RÉSZLETEK ITT) Teljes körű, külső-belső felújítására most először kerül sor.

Története

A Várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. A hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században részben leégett, majd újjáépített templomot az Esztergom 1543-as török megszállását követő időkben hagyták lepusztulni.

Forrás: fortepan.hu / Fotó 1900-ból - Képek adományozója: Glatz Ödön

Fél évszázaddal később, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a Bakócz-kápolna - a hazai reneszánsz építészet vörös márvány műremeke - maradt épségben.

A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János - Kühnel Pál unokaöccse - módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg.
Rudnay Sándor érsek 1831-es halála után csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packh Jánost ugyanebben az évben meggyilkolták, és az új érsek az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára.

Hild József a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel fokozta az épület monumentális hatását. Kopácsy József 1847-ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán.

A székesegyházat Ferenc József jelenlétében az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt és a déli harangtorony is hiányzott. Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be, mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el.

Forrás: fortepan.hu / Fotó 1900-ból - Képek adományozója: Glatz Ödön

Forrás: fortepan.hu / Fotó 1900-ból - Képek adományozója: Glatz Ödön

Forrás: fortepan.hu / Fotó 1900-ból - Képek adományozója: Glatz Ödön

Forrás: fortepan.hu / 1931 – A kép adományozója: Hirschler Károly. Szemben a Kolos híd (ma a Kossuth híd áll a helyén), mögötte a Kéttornyú templom és balra a Prímási Palota, fenn a Bazilika.

Forrás: fortepan.hu / 1955 – Kép adományozója: UVATERV

Forrás: fortepan.hu / 1965 –Kép adományozója: MHSZ. Tanulóvezetők teherkocsi oszlopa