Ez a nap egyúttal a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, amely az államalapító István király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától kezdve jelen van a magyar történelemben.

Szerte az országban, így Esztergomban is hagyománya van az augusztus 20-i ünnep alatt az új kenyér megszegésének. Mint minden évben idén is Szentgyörgymezőn, az Olvasókörben került erre sor a Kerbarátkör szervezésében.
Helyi szokás szerint az első, új kenyeret mindig a város első embere szegi meg. Ma sem volt ez másképp.

Esztergomban augusztus 20-án, délelőtt a Szentgyörgymezői Olvasókör udvarán előbb az Esztergomban működő történelmi egyházak papjai és lelkésze megáldották az új kenyeret, majd Hernádi Ádám polgármester hagyományos módon elvégezte a kenyérszelést, három keresztet karcolva a kenyér héjába egy jókora, éles késsel a vállára terített lenvászon konyharuha felett.

A kenyérszegést követően a Kertbarátkör tagjai mutatták be terményeiket és hirdettek eredményt az országos Legszebb Konyhakert-verseny helyi nevezői között.

Miért lett augusztus 20-a az új kenyér ünnepe? A hagyomány szerint aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. A középkorban ennél majdnem egy hónappal korábban, július 15-én, tartották országszerte az aratóünnepet, amikor a gabona betakarítása ténylegesen véget ért, és csak a XIX. század elejétől ünnepeljük az „új kenyeret”, amely az életet, a hazát jelképezi augusztus 20-án.
1818. augusztus 20-án történt ugyanis, hogy Ferenc császár lehetővé tette Szent István kézereklyéjének ünnepélyes körbevitelét a budai utcákon. A Szent Jobb körmenet azóta is szerves része az augusztusi ünnepi programoknak. Egyes elméletek szerint ez az a dátum, amelyhez csatlakozott az aratás végét és az életet szimbolizáló kenyér ünneplése is. A kenyér emblematikus elemként az ünnep részévé lett és egyúttal az államság jelképévé is vált.

Borítókép: Hernádi Ádám Facebook