Pintér Sándor az eseményen elmondta: a migránsok tervezett európai szétosztásának tétje a nemzeti szuverenitás, az identitástudat megtartása.
"Magyarországra csak azt engedjük be, akit mi akarunk" - hangoztatta a belügyminiszter előadásában.

"Azzal vádolnak bennünket, hogy nem vagyunk szolidárisak. Mi példát mutattunk az értékítéletünk szerinti szolidaritásból. Szlovéniába, Macedóniába, Szerbiába rendőröket küldtünk, szolidárisak vagyunk azokkal, akik meg akarják védeni határaikat" - jelentette ki Pintér Sándor, hozzátéve, hogy Magyarország Európa védelmében a közösség valamennyi jogszabályát betartotta.

"Van-e összhang az EU irányítói és a hétköznapi emberek között?" - tette fel a kérdést a miniszter. Jelezte: itthon kikérték az emberek véleményét a migránsokkal kapcsolatban, és a magyar lakosság meghatározó többsége támogatja a kormány álláspontját.

Kövér László házelnök - aki a szervezők közlése szerint betegsége miatt nem tudott részt venni a rendezvényen - előadásának szövegét Kiss-Rigó László megyés püspök, a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumának elnöke, az emléknap szervezője olvasta fel.

"Az európai jövő kulcsa a demográfiában és az identitásban rejlik, vagyis abban, hogy a keresztény erkölcseink szerint tiszteletben tartjuk-e a születés és a család szentségét. Abban, hogy képesek vagyunk-e megőrizni közösségeink azonosságtudatát, és fenntartani európai és nemzeti értéktudatunkat, valamint érdekérvényesítő képességünket" - írta beszédében az Országgyűlés elnöke.

Kövér László úgy vélte, Európa válsága esélyt teremt a változásra, arra, hogy "véget vessünk az Európa civilizációját veszélyeztető támadásokat övező, szégyenlős vagy félő hallgatásnak, és megfogalmazzuk Európa új, de az évezredes alapokon álló vízióját".

A politikus szerint a megoldás kulcsát az értékeik, hagyományaik alapján még mindig erkölcsi többséget képező európai emberek és az általuk alkotott szerves közösségek, a családok, a keresztény egyházak és az együttműködésre képes nemzeti államok adják.

A rendezvény előtt ökumenikus szertartás volt Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában. A Becket Szent Tamás-emléknapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Egykori főpapjaik, Becket Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros - aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke - Becket Tamás 1538-ban Esztergomba került ereklyéinek egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették.