Mohács polgármesteri hivatalának az MTI Önkormányzati Sajtószolgálat honlapján megjelent szerdai közleménye szerint a busójáráson hat napon át reggeltől estig zenei, táncos eseményeket, valamint más kulturális szórakoztató rendezvényeket kínálnak a Duna-parti városba érkező, várhatóan több tízezres vendégseregnek.

Kiemelték, hogy a busójárás az Ifjúsági Centrumban a Maszkot ölt apraja-nagyja című "készülődéssel" kezdődik és a húshagyó keddi főtéri máglyagyújtással fejeződik be. Közben tucatnyinál is több koncertet, zenei rendezvényt tartanak, amelyeken feltűnnek kiváló tamburások, dudások, utóbbiak nemzetközi találkozón "randevúznak" egymással és a muzsikájukat kedvelő közönséggel.

Néptáncbemutatóból, táncházból és bálokból tizenötöt terveznek, a dalosok pedig a hagyományos, immár 41. alkalommal rendezett Schneider Lajos Országos Népdaléneklési Találkozón és a Területi Németnépdal-éneklési Versenyen adnak ízelítőt tudásukból.

A hagyományőrző programokon külföldiek, főként horvátországi előadók is bemutatkoznak, a szerbiai Orpheus Társulat felnőtteknek szóló bábjátékát a Szent János Hotelban láthatják az érdeklődők.

A hajdani mesterek "jeles" tárgyaiból Englert Antal busómaszkfaragó népi iparművész műhelyében nyílik kiállítás. A gyermekeket játszóházi és kézműves-foglalkozásokra invitálják, nekik szól majd a Holló, az Alma együttes és a Kerek Erdő Zenei Műhely produkciója.

A hamisítatlan farsangolásban, vidám bolondozásban ezúttal is a busók járnak az élen: a maszkos, bundás, kereplős csoportok mindennap feltűnnek valahol. Önálló programjaik keretében lesz busólakodalmas, busó táncház, vigasság, bortúra busókkal, továbbá számos bemutató, felvonulás is. A részletes program a busójárás honlapján tekinthető meg.

A mohácsi önkormányzat korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett busójárás 2012-es programjain az idei rekordlétszámnál, a 750-nél is több, várhatóan 800 busó és további 200 maskarás búcsúztatja a telet.

A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt - meg turistákat, akikből a busójárás ideje alatt több mint 30 ezret is vendégül lát a 20 ezer lelkes Duna-parti város.