Az eseményen újabb megyei értékeket neveztek és szavaztak meg a tagok, és tucatnyi esztergomi érték - a Kis Duna-sétánytól a Babits villáig - került be a helyi értéktárba.

A fent leírt rendszerhez tavaly csatlakozó Esztergomi Értéktár Bizottság munkájának aktuális állomása január 27-én volt, amikor az ülésen a korábban az értéktárba felvett 47 értéket mutatták be, illetve szavaztak meg továbbiakat.

A helyi bizottság ülését Berta Barbara, városmenedzser közreműködésével, Bánhidy László alpolgármester, bizottsági elnök vezette, az ülésen bizottsági tagként részt vett Kovácsné Várady Eszter könyvtárigazgató, Horváth István nyugalmazott múzeumigazgató, régész és Tóth Tamás intézményvezető. A meghívott vendégek sorában Steindl Balázs, a megyei közgyűlés alelnöke, Bárd Edit muzeológu s, Philipp Frigyes városi főépítész, Gróf Péter, a Visegrádi Értéktár Bizottság elnöke foglalt helyet.

A Magyar Értéktár Komárom-Esztergom megyei elemeit Veres Zoltán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés közgyűlési titkára mutatta be a helyi bizottság tagjainak. Az eddig az értéktárba felvettekben szerepel többek között az agostyáni Ökofalu, a bakonybánki Bánki Donát emlékszoba, az Esztergom – Zsidód Árpádkori falu, templom, temető, régészeti lelőhely. Gerecse 50 teljesítménytúra, a nyergesújf alui Kernstok villa, a tatai Kristály Imperial Hotel, a dél-komáromi erődrendszer, a Rám-szakadék, a bajnai Sándor-Metternich kastély, az esztergomi Szent János-napi boráldás és a tatai Víz-Virág-Zene Fesztivál. Ezen felsoroláskor hangzott el, hogy a megyei értéktár eredményei nyomon követhetők a kemertektar.hu internetes oldalon.
A Magyar Értéktár esztergomi bizottságának ülésén arról is szóltak a résztvevők, hogy a különböző területi, helyi hagyományok egyediségét kellő képen igazolják és kutatással, elemzéssel, leírással erősítsék meg az általánosság elkerülése és a hitelesség miatt.

Az Esztergomi Értéktár Bizottság ezen az ülésen döntött új jelölések alapján értéktári felvételekről. Így szavazták be a helyi értéktárba többek között a Duna Múzeum volt Káptalan épületét, a Babits-villát, a Helischer-gyűjteményt, a Palkovich-padot, a dunai Szénrakodót, az esztergomi Kis-Duna sétányt összevonva az ott található platánfasorral, a Mindszenty téren található Pestis-szobrot, a Vaskapui Menedékházat, a Mária Valéria-híd esztergomi hídfőjénél található Vámszedőházat,

A témával foglalkozó korábbi konferencián hangzott el a Magyar Értéktár céljáról:, „A magyarok lakta kárpát-medencei területek értékeit összegyűjtő és felvonultató Magyar Értéktár a nemzeti értékek rendszerét kívánja megjeleníteni. Ugyancsak kiemelték, hogy „nemzeti értéknek számít a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék.”

Az értéktár létrehozását és fejlesztését megyei és települési értéktári bizottságok koordinálják, így főként az értékek gyűjtését és felvételét is elvégzik. A Magyar Értéktár felépítése: legfelül a Hungarikumok Gyűjteménye található, mely a többiből táplálkozik, vagyis a települési, tájegységi, megyei értéktárakból, valamint az ágazati értéktárakból, és a határon túli ma gyar lakta területek értéktáraiból.