A fiatal művész tanulmányai során alapos ismeretekre tett szert a romantika és az expresszionizmus színhasználatát illetően, ám úgy döntött, hogy a saját útját járva, saját értelmezésben mutatja be a világról alkotott gondolatait.

A történelem folyamán az egyes színeket gyakran különböző jelentésekkel ruházták fel, de minden korban jelentős szerephez jutottak.

Egyiptomban például összekapcsolták a színeket és a horoszkóp jegyeit. Az ősi kínaiak is hasonlóképpen tettek, a szimbólumok mellett színekkel ruházták fel az égtájakat: Észak volt a fekete teknős, Kelet a zöld sárkány, Dél a vörös madár, Nyugat a fehér tigris. Középpontban a Föld állt, amely sárga színt kapott. Emellett a zöld jelentette a tavaszi bimbózást és a józanságot, a vörös a fénylő nyarat és a tisztességet jelképezte, az ősz színe náluk a fehér volt, ami a rombolásra és az igazság erényére utalt, ezért gyászolnak a kíniak fehérben.

A Bibliát tanulmányozó, színnel foglalkozó kutatók öt színt emeltek ki:
A fehéret, ami Krisztus mindent megtisztító fényét, a tisztaságot, ártatlanságot jelképezi.
A feketét, mint a reménytelenséget és a fénytelenséget. Ez a halotti szertartások és a nagypéntek színe.
A vörös Krisztus vérének és szeretetének, önfeláldozásának jelképe, ami pünkösdkor kerül előtérbe.
A zöld a keresztényeknél a remény jelképe, míg az utolsó, az ötödik a lila, a vezeklő ember színe.

Max Lüscher, svájci pszichológus szerint a vörös aktivizáló, önbizalmat adó, izgatottságra utaló szín, amelynek segítségével megtanulunk hinni, bízni önmagunk erejében.
A sárga oldottságot tükröz, a változatos viselkedést biztosítja, segítségével megvalósítjuk önmagunkat.
A zöld elősegíti az állhatatos viselkedést, biztosítja az önbecsülésünket.
A kék a megnyugtató, a megelégedést kiváltó szín, általa megtaláljuk helyünket a világban.

Soha nem vitatták, hogy a színek egyaránt hatnak testünkre, lelkünkre és a szellemünkre. A színek nagyobb hatással vannak életünkre, mint gondolnánk. Az ember közérzete összefügg a színekkel és ezért a színekkel való „bánást” egyre tudatosabban, egyre több területen alkalmazzák.

Gondoljunk csak a lakások, irodák stb enteriőrjeire, a kórházak folyosóinak, vagy iskolák termeinek színválasztására, a divatiparra, a sminktrendekre, vagy a babváró zsúrok léggömbjeire (kisfiunk-kislányunk lesz). Más-más színt alkalmaznak, más-más igényekhez igazodva, vagy elérendő célok érdekében.

Ám a színek jelentése sem állandó, térben és időben állandóan módosul. Ma már a fekete sem kizárólag a gyászról, özvegységről szól. Az elegancia, letisztultság és a zárkózottság jelképévé is vált.
A fekete mellett több szín jelentése is módosult, igazodva a jelen változásaihoz. A zöld szín az engedélyezést (zöld forgalmi lámpa) és a természetvédelmet (Greenpeace), a narancs a figyelmeztetést (viharjelzés), a vörös a tiltást (stop tábla) a kék az utasítást jelentik (haladási irány).

Lichner Barbara képeit végig nézve, általuk ki-ki maga értelmezheti a saját világához és a világhoz való viszonyulását, ám aki csak nézelődne, annak is kellemes élményben lesz része, a színvonalas tárlat képei előtt végigsétálva.

A tárlat március 27-ig látogatható a Kapcsolatok Háza Széchenyi tér 14. szám alatt található kiállítóhelyiségében.