Egyre valószínűbb, hogy igazak azok az információk, miszerint a mostani devizahiteles mentőcsomag csak a 90 napon túli késedelembe esett hiteleseket érinti majd. Közülük ugyanis sokan nem teljesítették a Nemzeti Eszközkezelő program feltételeit. Gyuris Dániel, a Bankszövetség elnöke is megerősítette, hogy erről folynak egyeztetések a kormánnyal.

Újságinformációk szerint az MNB devizatartalékát használnák fel, hogy a nagy összegű devizahitel forintosítás ne érintse negatívan a forintpiacot. Az Equilor számításai szerint, ha csak a problémás hiteleket érinti a csomag, akkor maximum 2-3 milliárd euróval csökkenhet a devizatartalék, így még mindig 30 milliárd euró felett maradna, ami piaci szempontból még elfogadható.

A hvg.hu információi szerint nyár előtt nem várható, hogy elkészül a program, hiszen Varga Mihály, új nemzetgazdasági minisztert, elődjével szemben nem jellemzi a kapkodás. A portál forrása szerint azonban nem valószínű, hogy a devizatartalékot bevetné az MNB, hogy segítse a programot (ez esetben negatív forinthatás jönne). A megkérdezett politikus hozzátette, nyilvánvaló, hogy az államnak is forrást kell tennie a mentőcsomaghoz, de a költségvetést nem szabad nehéz helyzetbe hozni. Ezzel utalhatott arra a korábbi információra, miszerint a bankok, elszenvedett veszteségüket leírhatnák a bankadóból. Arról ellentmondásos információkat kapott a HVG, hogy csak a 90 napon túli, vagy a már bedőléshez közeli hiteleseket is mentené e a tervezet.

A fő probléma a programmal az elemzők szerint, hogy a teljes devizahitel problémát megint nem oldja meg a lépés, ráadásul az eddig jól törlesztőket is arra ösztönözheti, hogy rossz adósok legyenek. A bankok számára ugyan pozitív lehet a program eredő hatása, de a már említett morális kockázat miatt a jövőben könnyen megugorhat a nem-fizetők aránya, ami viszont újabb súlyos csapást mérne a bankszektorra.