A daganatos betegségek közül Magyarországon mintegy 7000 új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak évente. A halálozási arányokat tekintve sajnos világelsők között vagyunk, évente kb. 6-6500 ember esik a tüdőrák áldozatául.
A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a tüdőrák elleni küzdelem összetett folyamat, amelynek fontos eleme a kockázati tényezők csökkentése, a dohányzás visszaszorítása.
A tüdőrák rendkívül agresszíven pusztít, a daganatos betegségek körében ez a vezető halálok, itthon száz emberből kevesebb, mint húszan élnek még legalább öt évig az első diagnózis után. A tapasztalatok szerint a szűrőprogramok kiterjesztésével és a modern kezelésekkel kiugró mértékben javulnak a betegek esélyei a hosszabb, teljesebb életre. A legeredményesebb megoldás azonban még mindig a dohányzás abbahagyása – emelték ki az onkopulmonológusok.

A szakmai szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja: pozitív fejlemény, hogy Magyarországon 2011 és 2016 között összességében kilenc, az 50 év alattiak körében pedig 20 százalékkal nőtt annak az esélye, hogy a tüdőrákban szenvedő betegek a diagnózis felállítása után még legalább öt évig élnek. Ezzel a 17-18 százalékos túlélési aránnyal az EU középmezőnyébe tartozunk, ami a betegség korai felismerésével és a megfelelő terápia alkalmazásával akár 60 százalék is lehetne.
Aggasztó jelenség, hogy az elmúlt években a férfiak körében csökkent, a nőknél viszont nőtt a rendszeresen dohányzók aránya. Ez a tendencia az újonnan diagnosztizált tüdőrákos esetek számában is egyértelműen kimutatható - írja a szakmai szervezet. A KSH adatai szerint 2010 és 2016 között a nőknél csaknem 40 százalékkal több új megbetegedést jegyeztek föl, miközben a férfiaknál ennél kisebb, 15 százalék körüli volt a növekedés üteme ebben az időszakban.
A közlemény idézi Bogos Krisztinát, tüdőgyógyász-onkológust, aki szerint a dohányosok átlagosan hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nemdohányzók. Ebben a hevített termékek használata sem jelent megoldást, mert azok is károsak a tüdőre, szív- és érrendszerre, és nem bizonyított, hogy ne lennének rákkeltőek - emelte ki.
A szakember kiemelte, hogy az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2014-ben elindított, iés mára további kilenc centrumra kiterjesztett HUNCHEST I-II. program korlátozott létszámú célcsoportoknál már lehetővé teszi alacsony dózisú CT-szűrés segítségével a betegség korai felismerését, ami komoly eredmény. A program folytatása rendkívül fontos, mert a koronavírus-járvány sokakat visszatartott a vizsgálattól, emiatt pedig havi szinten akár 30 százalékkal is csökkenhetett az újonnan regisztrált tüdőrákos betegek száma. Emiatt kitolódhat a pontos diagnózis felállítása, ami késlelteti a kezelés megkezdését, rontva a betegek esélyei - hívta fel a figyelmet az onkológus.
Habár a tüdőrák okozta kihívásra egyre több válaszunk van, muszáj kihangsúlyozni, hogy a tüdődaganat és a tüdőt érintő egyéb megbetegedések elkerülésének leghatékonyabb módja a dohányzásról való leszokás. A KSH adatai szerint a leszokottak aránya szinte egyáltalán nem változott az elmúlt 10 évben. Minden dohányzó számára fontos üzenet kell legyen, hogy minél előbb kezdi el a leszokást, annál több az esélye az egészséges életre.