Elődeink ugyanis úgy hitték, hogy a tűz szétoszlatja, elzavarja a rossz szellemeket, a szikra jó jel, a hang harcol a szellemek ellen, a füst pedig jó atmoszférát teremt.
A tűzijáték őshazája Kína, amely ma is a legnagyobb előállítója. Időszámítás előtt 211-ben a Kínai Nagyfal építésekor, védésekor használtak fényjelzéseket, melyek már a tűzijáték ősének számítottak. Ekkor a stratégiai pontok jelzőtornyaiban, hogy előre jelezhessék a katonaságnak az ellenséges betöréseket, nappal füstjeleket, éjszaka nagy máglyákat használtak. A feltételezések szerint ekkor alkalmazta először kálium-nitrátot (salétromot), amely a feketelőpor fő alkotó eleme lett később. Ezt követően az örök életet adó gyógyszer kutatása során fedezték fel a feketelőport, majd ennek felhasználásával Sun Si Miao, a híres alkimista és gyógyszerész, Liuyangban kifejleszti a petárdát, melyet később a tűzijáték megalkotása követett. Pirotechnikai anyaggal töltött bambusznádat Li Tian alkalmazott először Wei Zhou minisztert üldöző szellemek elriasztására, majd miután Li Tian ellátogatva Liuyang városába, és látta az emberek szegénységét, tűzijátékot rendezett nekik. A legenda szerint ezt követően az ott élők békében és jómódban éltek, ezért a XI-XII. században templomot is emeltek Li Tian tiszteletére. Azóta Li Tian-t tartják a petárdaipar alapítójának, és minden április 18-án áldozatot mutatnak be a tiszteletére.

A tűzijátékot Kínán kívül Japánban és Indonéziában is ismerték időszámításunk előtt 500-ban, de a lőporos tűzijáték továbbfejlesztői az arabok voltak a VIII. században, akik ezt eljuttatták Európába is. Az öreg kontinensen a fényhatású látványosságok XIV. század végén terjedtek el, fénykorukat pedig a XVIII. században érték el. Európában az első tűzijátéknak 1373-ban örülhettek az észak-olaszországi Vicensa lakói, melyet követően később Olaszországban minden egyházi ünnepségen, még a pápaválasztások alkalmával is különös látványként alkalmaztak. Ezt követően Franciaországban talált mecénásra a tűzijáték, XV. Lajos, XVI. Lajos király és Mária Antoinette személyében. Magyarországon nagyobb tűzijátékot először Mátyás király és Beatrix esküvőjén volt Visegrádon 1476-ban. Manapság pedig már óriási divatja van Kína legnagyobb exporttermékének, a jeles ünnepeken kívül ugyanis egyre több rendezvény kelléke a tűzijáték, amely azonban igazán – Magyarországon augusztus 20-át kivéve – a szilvesztert jelképezi.

Felelősséggel tűzijátékozzunk!
Minden évben jó néhány könnyebb, komolyabb és súlyos baleset is történik a felelőtlen tűzijátékozásnak és az illegális petárdázásnak köszönhetően. Az elmúlt években egyébként nagyságrendileg majd nyolcszázmillió forint értékben vásároltak a fogyasztók legálisan pirotechnikai eszközöket, de mindehhez hozzájönnek még az illegálisan vett petárdák és egyéb tűzijáték-kellékek.