Csúcsot dönthet az orvoselvándorlás, annak ellenére, hogy jelentős fizetést kaptak az orvosok és az ápolók. A Világgazdaság azt írja, hogy szeptember végéig elérte az 1660-at azon egészségügyi dolgozók száma, akik külföldön vállalnának munkát. A lap adatai szerint az elmúlt öt évben megháromszorozódott az elvándorlók száma: öt évvel ezelőtt 664-en, tavaly viszont már 1901-en kérték a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól.

Hiába kapott az egészségügyi dolgozók jelentős része augusztustól bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést, mindez egyelőre kevés ahhoz, hogy megváltoztassa a migrációs tendenciákat. Az elvágyódók nagyobb része még mindig orvos: az első háromnegyed évben összesen 912 doktor távozott, igaz, arányuk a 2011-es 63 százalékhoz képest már csak 55 százalékuk körüli. Ezzel szemben emelkedett a távozni szándékozó ápolók számaránya: míg tavaly az összes külföldön munkát vállaló egészségügyi 16,5 százalékát tették ki ők, most már a kiutazók mintegy negyede ápoló. Az év első 9 hónapjában konkrétan 388-an kérték a hatósági igazolást, míg tavalyi egész évben 314-en. Az elvándorlók számát nem ellensúlyozza a bevándorlóké, 2007-ben még 165-en, 2011-ben csupán 83-an kérték diplomájuk honosítását, az idei első kilenc hónapban pedig 123-an. Jelenleg összesen 3456 külföldi állampolgárságú egészségügyi dolgozó szerepel az EEKH nyilvántartásában.

Több mint 2300-an orvosként, ötszázan fogorvosként, 246-an gyógyszerészként, és majdnem háromszázan ápolóként, illetve szülésznőként dolgoznak nálunk. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta a lapnak: a migráció általában mindig az év második felében, a diploma, illetve a szakképzettség megszerzését követően gyorsul fel, amint azt az adatok is mutatják. Azok azonban azt is alátámasztják, tette hozzá Papp Magor, hogy az idei béremelés bár fontos, önmagában nem elégséges, az elvándorlás megállításához további bérrendezés szükséges.