Hiába a sok figyelmeztetés, a tudatosabb szülői hozzáállás, úgy látszik, hogy sok esetben még ez sem elég.

A legnagyobb gond éppen az, hogy gyermekeink a tévézési szokások kialakításánál is a szülők mintáját követik, vagyis a kutatók azt állapították meg, hogy ha a szülők pl. napi 5 órát tévéznek, akkor a gyerekek minimum négyet. Nagyon fontos tehát a szülők megfelelő példamutatása, nem elegendő tiltani a gyerekeket a TV-nézéstől, jó példával kell elöl járnunk. A tiltás amúgy is csupán a kisebb gyerekek esetében működhet, a nagyobbakat, pláne a kamaszokat ezzel nem tarthatjuk távol a készülékektől. Ők – ha kell – akár titokban is megnézik, amit szeretnének. Különösen igaz , ez az olyan új technológiákra, mint az LCD, vagy Plazma konzolok és tévék.

A tévézés negatív hatásai nem elsősorban a képernyő és az általa közvetített tartalom miatt káros, hanem elsősorban azért, mert míg TV-t néz a gyerek, addig sok esetben mozdulatlanul ül, nem egyszer nassol közben, ami könnyen vezethet elhízáshoz, és az elhízás következtében kialakuló járulékos betegségekhez, így a szívbetegséghez is.

Gyermekorvosok szerint kétéves kor alatt egyáltalán nem kellene gyermekeinket a TV elé engedni, és nagyon fontos, hogy ez vonatkozik a passzív, háttérben zajló tévézésre is! Két éves kor után is csak nagyon kis mértékben úgy, hogy csak a gyermek 16 éves korára érjük el fokozatosan a napi kétórás mennyiséget! A legkárosabb tehát a tévénézés közbeni inaktivitás, hiszen az ember és a gyermek lételeme a mozgás, az ülő életforma nem csak a gyerekekre nézve káros. A televízió a gyermek értelmi képességére is hatással lehet, bár ez a kutatók közötti legvitatottabb kérdés, hiszen sokan azt mondják, hogy a tévénézés nem hat rossz értelemben a gyermekek értelmi képességére. Ezt ítélje meg mindenki saját maga, a gyermekén keresztül: ha arra gondolunk, hogy gyermekeink fantáziavilága jobban fejlődik, amikor könyvet olvasunk nekik, vagy beszélgetések és társasjátékok, esetleg feladatmegoldások közben mennyire tudjuk fejleszteni az értelmét, akkor egyértelmű, hogy a TV bámulása közben az agyműködésnek ez a típusa leáll. Némely kutató szerint a túlzott televízió használat akár hiperaktivitást, figyelemzavarokat, vagy a koncentrálási képesség teljes hiányát is okozhatja egyes gyermekeknél.

A megfigyelések kimutatták, hogy egy átlagos brit gyermeknapi több mint 6 órát néz tévét, és a három éves kor alatti gyerekek több mint két órát néznek naponta. Ez jóval több, mint amennyit a szakemberek ajánlanak. A helyzet megoldását könnyíthetjük, ha a gyermekek szobájába nem teszünk készüléket, így az ellenőrizetlen tartalmakat könnyebben kiküszöbölhetjük.

„A mi családunkban az a szabály, hogy este hat óra előtt nem kapcsoljuk be a televíziót, így a gyerekek az esti lefekvés miatt már nem sokat tudják nézni. Felnőtteknek való tartalmakat soha nem nézhetnek, csupán mesecsatornát, inkább mi mondunk le a tévézésről, mivel csak egy készülékünk van. De igazából nem is hiányzik a több tévénézés.” – mondja egy kisgyermekes apuka. Ez is egy jó példa arra, hogy a szülői példával hogyan lehet korlátozni a gyermekek tévénézési szokásait.

Még jobb, ha tévézés helyett alternatív elfoglaltságokat mutatunk gyermekeinknek, akik abba nőnek ezáltal bele, hogy anyával és apával a szabadidőben kirándulunk, kézműveskedünk, sportolunk vagy rajzolunk, és fel sem merül bennük a tévézés.