^{Címlapkép: 1992. augusztus 28. Lepsényi István, a Magyar Suzuki Rt vezérigazgatója és A. Shinohara vezérigazgató-helyettes felavatják az első esztergomi Suzukit. MTI Fotó: Mónos Gábor}

A múlt század elején Hamamacuban alapított szövőszékgyár 1952-ben készítette első motoros közlekedési eszközét, egy kétütemű, 60 köbcentis motorral felszerelt biciklit. Ezt később újabb motorkerékpárok, majd 1955-ben az első japán négykerekű mini, a Suzulight követte. A Suzuki ezután újabb - zömmel kétütemű - kisautókkal, majd kis teherautókkal jelent meg a piacon, s az 1970-es évektől szinte az egész világra kiterjesztette tevékenységét. Együttműködési szerződést kötöttek egyebek között az amerikai General Motorsszal, az osztrák Steyr-Daimler-Puchhal és az indiai Maruti céggel, első európai üzemük az 1980-as években Spanyolországban létesült.

Az öreg kontinensen is terjeszkedni kívánó cég tulajdonosa, Szuzuki Oszamu többéves tárgyalás után, 1990. január 13-án írta alá Budapesten Lepsényi Istvánnal, az Autókonszern Rt. ügyvezető igazgatójával és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettessel a Suzuki személygépkocsikat gyártó magyarországi vegyes vállalat alapmegállapodását. A gépkocsigyártásra vonatkozó, 5,5 milliárd forint alaptőkéjű vegyes vállalati megállapodás 1991. április 14-én született meg.

A Suzuki képviselői logisztikai szempontból Esztergomot találták a gyár legmegfelelőbb helyszínének. A 35 ezer négyzetméteres, modern üzemcsarnokot Csaba László tervei alapján építették magyar kivitelezők, a beruházás költsége mintegy 14 milliárd forint volt. A cég második európai gyárában egy fedél alatt valósult meg az autógyártás komplett folyamata, a karosszériaelemek préselése, hegesztése, festése, és a teljes összeszerelés.

A Magyar Suzuki Rt. esztergomi autógyárát 1993. május 7-én avatták fel ünnepélyesen. Antall József miniszterelnök beszédében többek közt kijelentette: az új létesítmény ékes bizonyíték a magyar gazdaság átalakulására. Válaszbeszédében Szuzuki Oszamu, a Suzuki Motor Corporation elnöke csaknem három év megfeszített munkája eredményének nevezte a gyáravatás napját. Köszönetet mondott valamennyi magyar partnernek, akik messzemenően támogatták a létesítmény megvalósítását. Mint mondta, számukra megtiszteltetés, hogy hozzájárulhatnak a magyar ipar megújításához, egy új munkakultúra elterjesztéséhez.

^{1993. október 15. A köztársasági elnöké a 10.000. esztergomi Suzuki. Az esztergomi gyárban elkészített 10.000. Suzuki Swiftet” köszöntötték” ünnepélyes keretek között október 15-éna Magyar Suzuki dolgozói, vezetői és a meghívott vendégek, akik közül Göncz Árpád köztársasági elnöknek adományozták a jubileumi járművet. Az autó kulcsait Lepsényi István, a Magyar Suzuki vezérigazgatója adta át az államfőnek, aki az ajándékot karitatív célra ajánlotta fel. MTI Fotó: Mónos Gábor}

Az avatóünnepség az 1992 októberétől már termelő gyár megtekintésével fejeződött be, az üzemben addig már négyezer Suzuki Swift típusú személygépkocsi készült el. Az 1000 köbcentis alapmodell ára 800 ezer forint volt - a Dacia és a Lada ennek felébe-harmadába került, de a Volkswagen Golfért és az Opel Astráért már egymillió forintnál többet kellett fizetni. Az első Magyarországon gyártott Suzuki személygépkocsit két nappal az avatást követően ünnepélyes külsőségek között helyezték el a budapesti Közlekedési Múzeumban.

A Swift 1993-ban már a legnépszerűbb újautó lett, és akkor jelent meg az igazi sláger, a szedán is. Az esztergomi gyár 1994-től már exportra is termelt, az első vevők Kína, Olaszország és Hollandia voltak. Idehaza a keleti autókból átülők körében hamar népszerű lett a megbízható, minimális karbantartási igényű, kedvező fogyasztású fürge Swift, amely igazi népautó lett. "A mi autónk" - ahogy reklámozták, bár a Swiftet a világ számos helyén gyártották más-más elnevezéssel.

Az elmúlt évtizedekben ikonikus modellcsaládok hagyták el az esztergomi futószalagot: 1992-ben az első generációs Swift, 2000-ben a Wagon R+, 2003-ban az Ignis, 2005-ben a Swift újabb generációja, 2006-ban az SX4, 2008-ban a Splash, 2010-ben a harmadik generációs Swift, 2013-ban az SX4 S-Cross, 2015-ben pedig az új Vitara. Utóbbi modell eladási adatai alapján magasan vezeti a városi-terepjáró (SUV) kategóriát, és ezzel együtt a személyautók mezőnyét. A sokáig hazai piacvezető kisautó, a Swift gyártását 2016 végén leállították, az újabb modellt Japánból importálják. A Suzuki még mindig "a mi autónk", 2016-ban - 2009 óta először -, majd tavaly is a Suzuki lett az összesített személyautó-eladási lista éllovasa.

_{MTI Fotó: H. Szabó Sándor}

A százezredik hazai gyártású Suzuki 1996-ban, az egymilliomodik 2006-ban készült el, a vállalat többéves fejlesztés eredményeként 2008-ban elérte a 280 ezres évi gyártókapacitást. 2017. április 19-én újabb mérföldkőhöz érkezett a Magyar Suzuki Zrt.: legördült az esztergomi gyártósorról a hárommilliomodik autó, egy SX4 S-Cross.

A vállalat 2012-ben, a sorozatgyártás megkezdésének huszadik évfordulóján stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormánnyal. A Magyar Suzuki Zrt. 2017-ben több mint 175 ezer gépkocsit gyártott, a háromezer gyári dolgozó mellett a beszállítói és márkakereskedői körrel együtt tízezernél több embert foglalkoztat. A beszállítói arány értékben eléri a 65-70 százalékot, a cég mintegy 300 európai, közöttük 70-nél is több magyar beszállítóval működik együtt.

Idén márciusban jelentették be, hogy a Magyar Suzuki Zrt. 5,3 milliárd forint értékű kutatás-fejlesztési programot hajt végre konzorciális partnereivel piacképes, versenyképes új személygépkocsi prototípusok és gazdaságos gyártási technológiák kifejlesztésére. A vállalat vezérigazgatója szerint a projekt zárásával az esztergomi gyár 2020-ra várhatóan okosgyárként lesz meghatározó szereplője az európai és a magyar autógyártásnak.