E célkitűzés jegyében fogalmazott meg kutyatartókkal, civil- és szakmai szervezetekkel közösen kilenc, a kutyasétáltatással kapcsolatos alapvető erdei viselkedési elvet, amelyek betartása sokak erdei nyugalmát és biztonságérzetét növelheti a jövőben.

Az erdei kutyasétáltatás kilenc pontja

1. Az erdei kutyasétáltatás során mindig vegyük figyelembe, hogy az erdő nem csak a miénk: az erdei állatok és a védett növények számára élettér az erdő, kutya nélküli természetjárók, gyerekek és kerékpárosok sokasága élvezi kedvencünkkel egy időben és ugyanazon területen az erdei levegőt. A békés egymás mellett élés érdekében mindig tekintsünk úgy a kutyánkra, ahogyan az egy másik erdőjáró számára megjelenik, vegyük figyelembe a többiek, különösen a gyerekek és gyerekes szülők szempontjait!

2. A felelős kutyatartás legfontosabb alapszabálya, hogy kutyánk megfelelően szocializált, képzett, bármilyen kritikus helyzetben visszahívható, illetve fegyelmezhető legyen! Engedelmességi alapképzés nélküli kutyát póráz nélkül sétáltatni akár az erdőben, akár bárhol másutt felelőtlenség, amely kiszámíthatatlan következményekkel járhat, továbbá kockára teheti emberek és kutyák biztonságát.

3.Az erdőben kutyát sétáltatva feltétlenül tartsuk szem előtt, hogy a kutya ragadozó állat. Szabadon elengedve, hosszabb-rövidebb időre felügyelet nélkül hagyva az erdőben számos konfliktushelyzet adódhat az erdő élővilága és a kutya között, amely elsősorban az erdő állatait veszélyezteti:

A legszelídebbnek tartott házi kedvenc is megkergetheti az erdei állatokat. Ilyenkor akár hosszabb időre is szem elől téveszthetjük. (Egy legyengült őzgida a kutya kitartó kergetésének hatására például el is pusztulhat!) Kutyánk távoli vidám csaholását hallva gondoljunk arra, hogy ez egyben valamilyen erdei állat riadt menekülését is jelentheti, amit mi észre sem veszünk.

Felzavarhat költő madarat, kiáshatja az ürgét, vagy a vakondot.

Rosszabb esetben el is pusztíthatja a nála kisebb állatokat (pl. békákat, gyíkokat, siklókat, fiatal madarakat, kisemlősöket), feldúlhatja a földön, vagy alacsonyan fészkelő madarak fészkeit, például a fák kimosódott gyökerei között, vagy bokrok alacsony zónájába rakott, továbbá szedres szövedékbe földre rakott fészkeket.

Védett területeken, így a fővárost övező Budai Tájvédelmi Körzetben, vagy a Dunakanyar kedvelt kirándulóhelyein (Pilis-, Visegrádi-hegység, Börzsöny) elsődleges természetvédelmi cél az élőhelyek és a helyi élővilág védelme. Ez magában foglalja mind a védett, mind a nem védett fajok megóvását, életkörülményeik fenntartását, élőhelyük nyugalmának biztosítását.

4. Az erdőben kutyát sétáltatva ne feledkezzünk meg a legfontosabb veszélyforrásokról:

Az erdei séta előtt gondoskodjunk a kullancsok-bolhák riasztására alkalmas nyakörv, vagy egyéb védőeszköz használatáról. A sétából hazaérve alaposan vizsgáljuk át a kutyát, távolítsuk el róla a kullancsokat!
A kutya az erdei állatokkal vagy azok ürülékével, tetemével való találkozáskor súlyos, akár emberre is veszélyes betegségeket kaphat el, ezeket esetlegesen átviheti gazdáira, más személyekre is. Ilyen például a kisragadozók által terjesztett veszettség, számos parazitás megbetegedés vagy a vaddisznó által terjesztett, a kutyára nézve halálos Aujelszky-kór.

A kutyák közötti agresszív összecsapások súlyos sérülést okozhatnak állatnak és gazdájának egyaránt.
A malacait védő vaddisznókoca viszonttámadása veszélyes lehet a kutyára, de a gazdájára nézve is (a kutya felbőszítheti a vaddisznót, a felbőszített állatot pedig a gazda közelébe vonzhatja).

5. Az erdőben sétálva mindig gondoljunk arra, hogy a városok belterületével határos részeken, a lakott területeken is egyre gyakrabban megjelenő vaddisznóállomány apasztása érdekében magaslesekről történő vadászat folyik. A lesek környékén a hajnali és esti órákban megjelenő, gazdájuk felügyelete alól kikerülő kutyák ellehetetlenítik a vaddisznók számának szabályozását.

6. Lehetőség szerint a napfelkeltétől napnyugtáig terjedő időszakban sétáljunk kedvencükkel az erdőben, mert a magaslesekről történő vadászat leggyakrabban a hajnali, az esti és az éjszakai órákban zajlik. A vadászat és a vadászok célja a vadállomány kordában tartása. Kutyára a vonatkozó jogszabályok értelmében kizárólag akkor adhatnak le lövést, ha az emberre vagy vadra támad, és a vad sérelme másként nem hárítható el.

7. Akkor óvhatjuk meg kedvencünket leghatékonyabban, ha erdei sétáltatás során jól látható jelzéssel, például láthatósági mellénnyel vagy nyakörvre szerelhető villogóval látjuk el. A város környéki erdőkben jelentős természetvédelmi károkat okoznak, és a kirándulók körében riadalmat keltenek a sokszor falkába verődő kóbor kutyák, ezért nagyon fontos, hogy az erdészek, vadászok és állatrendészeti szakemberek számára egyaránt jól felismerhető módon megkülönböztessük tőlük kedvencünket.

8. Mindezek ismerete mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Szabálysértési törvény 193. § (1) bekezdése értelmében „aki a felügyelete alatt álló kutyát természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el.” Hasonló jogszabály nemcsak hazánkban, hanem más fejlett országokban is érvényben van.

9. Ne feledjük: a felelős kutyatartó elsősorban saját kutyája, a város körül megmaradt természeti környezet és kiránduló embertársai védelme miatt tartja be az erdei kutyasétáltatás írott és íratlan szabályait!"