valamint az Esztergom városáról készített kutatási programról (Város olvasatok). Az első téma megbeszélésére délelőtt került sor Esztergom és Párkány polgármesterei, valamint a városháza szakemberei jelenlétében. Délután a kutatással kapcsolatos egyeztetésen a városvezetésen kívül sajnos csak két képviselő vett részt a városháza szakemberein kívül.

Két kutatócsoport együttes jelenléte határozta meg a január 23-i esztergomi munkaértekezletet. Délelőtt Kádár Bálint, a BME kutatásvezető mutatta be a több éves tervezetet. Az Esztergomról szóló kutatási anyagot kezelő csoport (Pálfy Sándor, Meggyesi Tamás, Locsmándi Gábor, Kiss-Fazekas Kornélia) egy teljesen új jövőkép modell kutatás első ütemét ismertette.

Az értekezleten elhangzott, hogy a DANUrB program egy hét országra kiterjedő kutatási, stratégiai munka, mely február közepén Budapesten tartandó kick off-, azaz kezdő-konferencia megbeszéléssel indul, ahol minden érintett partner, tehát Esztergom képviselete is biztosított. A BME szakértő teamje azért is találkozott január 23-án Esztergom és Párkány vezetőivel, mivel e két város az egyedüli olyan két település, melyek a BME kiemelt partnerei. A 3 éves kutatási ciklusban a felek együttműködve dolgoznak majd a Duna jobb kihasználása érdekében.

Az értekezleten mind Szabó Eugen, párkányi polgármester, mind pedig jómagam arról erősítettük meg az egyetem szakember gárdáját, hogy számunkra mennyire hangsúlyos és kiemelt településeink Dunával való kapcsolata a turisztika, az árvízvédelem, a gazdaság, a közlekedés, a műemlékvédelem, a határmenti kapcsolatok tekintetében. Polgármester kollégámmal az együttműködés jelentőségéről is beszéltünk, rámutatva egyben a BME által végzett eddig és mostani kutatói és elemzői munka városaink életében való jelentőségére.

Az Interreg-pályázatról szóló megbeszélés során elhangzott, hogy a BME Urbanisztika Tanszéke által vezetett, mintegy húsz partnerből álló európai uniós összefogás célja a Duna menti településeket egy láncolatba helyezze el. További cél, hogy a kihasználatlan épített örökség a településeken, régiókban tovább fejleszthető legyen, illetve a megbeszélés tárgyát képezte, hogy ezt milyen módokon lehet elérni. A településfejlesztés területén végzett egyedülálló egyetemi kutatás első üteme pedig rávilágított arra, hogy az eddigi analitikus rendszerű vizsgálat mellett más megközelítés is (analogikus) segítséget jelenthet Esztergom jövőképének alakításában.