Nem csak kalandos, hanem igen tartalmas élete is volt.

A korabeli Európában nemcsak ismerték a nevét és munkásságát, hanem rendkívüli tisztelet övezte és mind a magyar mind a török nép sajátjaként tekintett Gróf Széchenyi István fiára.
Egyszerűbb lenne leírni, hogy mivel nem foglakozott hosszú élete alatt.

Az 1839 év végén született eleven fiatalembert minden érdekelte, leginkább a hajózás, a gépészet és édesapja tanácsára a sport is. Bár Pozsonyban született, fiatalkorát Nagycenken töltötte, ahol még Pestre költözése előtt olyan mély behatás érte, ami egész további életét meghatározta.

1860. szeptember 2-án tűz ütött ki, mely nyolc házat és gazdasági épületet hamvasztott el. A korabeli újsághír szerint „A nagy Széchényi Istvánnak egyik fia, Ödön [...] legott a szerencsétlenség színhelyére sietett, s a nemes szívű grófok elsők voltak az oltók között, magukat veszélynek téve ki úgy, hogy gróf Széchényi Ödön ruhája testén égni kezdett. Ők azonnal intézkedtek, hogy némileg enyhítsék a szerencsétlen károsultak nyomorát.
Ugyanaznap Fertőszentmiklóson is tűz ütött ki, melynek 98 ház lett martaléka. A derék Ödön gróf itt is azonnal megjelent [...] Ő itt is tett a lehetőségig, másnap pedig kenyérrel látta el a számos éhezőket."

Ekkor merülhetett fel benne először egy szervezett tűzoltóság létrehozásának gondolata. Az eredetileg hajóstiszti végzettségű Ödön 21 évesen, Közlekedési szakemberként került Budapestre. Itt kezdeményezője és alapító tagja lett az Első Magyar Utazási Társaságnak, majd a Budapesti Hajós Egyletnek.
Az 1862-ben megrendezett londoni Világkiállításon Magyarországot kormánybiztosként képviselte ám ott tartózkodása alatt cseppet sem értékelte a külhonba csöppent urak szabadságát. Inkább beállt az akkori híres londoni tűzoltók közé szakmát tanulni.

Hazaúton még betért Franciaországba és Németországba is azért, hogy megfigyelje ottani tűzvédelem helyzetét.
Hazaérve azonnal hozzá is kezdett egy tűzoltó egylet tervvázlatának kidolgozásához, mivel azt állapította meg, hogy „városaink, így Pest és Buda is, a külföldi nagyobb városok tűzoltói felkészültsége mögött nagyon elmaradnak". Terveinek megvalósításához elsősorban ismerőseit és barátait igyekezett megnyerni.

Valamennyi útkereső próbálkozása közül a „tűzoltóintézmény" körüli szervező munkája bizonyult a legsikeresebbnek. Így 1863-ban megalakulhatott a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet és az Ödön gróf által Londonban vásárolt tűzoltóautóval megkezdték a kiképzést.

És itt jön a képbe az esztergomi vonal: Széchenyi Ödönt sem hagyták hidegen a hölgyek, és illő is volt eleget tenni a családi elvárásoknak. A pontos ok nem ismert, de az eredmény az volt, hogy 1864. január 10-én Esztergomban feleségül vette almási Almay Mária Teréz Adelhaid „Irma” kisasszonyt, akitől két gyermeke született. A házasság nem bizonyult örök életűnek, bár ezt akkor még senki sem sejtette.
Közben egyéb dolgait sem hanyagolta el. Közlekedési szakemberként elsők között szorgalmazta egy Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig tartó vízi útvonal kiépítését, amit úgy propagált, hogy az 1867-es párizsi világkiállításra Pestről Párizsig kizárólag a folyókon hajózva jutott el, ezért III. Napóleon francia császár, aki annyira jelentős dolognak tartotta ezt a tettet, hogy emiatt Ödönt Becsületrenddel jutalmazta.
Utazásai során 1870. júniusában épp akkor járt Konstantinápolyban, amikor egy pusztító tűzvész során szinte városnegyedek égtek le. A június 5-i tűzvészben leégett az angol követség háza, az olasz színház, az amerikai és a portugál konzulátus, a francia fürdők, a német szeretetház, az örmény-katolikus és a római katolikus érsekség épületei. A felperzselt követségek és konzulátusok közbenjártak a török portánál, hogy Széchenyi rendszeres tűzoltóságot szervezzen meg a város védelmére. A „legnagyobb magyar” fia pedig azonnal felajánlotta a segítségét, hogy magyar mintára felállítja a hivatásos és önkéntes tűzoltóságokat. Az évekig tartó munka olyannyira elhúzódott, hogy a gróf végül Konstantinápolyban maradt. Közben különélő felesége elhalálozott és ezt követően Ödön 1891. augusztus 1-én Konstantinápolyban, feleségül vette Christopulos Eulália kisasszonyt, aki még házasságkötésük előtt három gyermekkel áldotta meg, és az esküvőt követően még egy gyermekük született.
Tervezte hazaköltözését, de nem adódott rá alkalma és módja. Többször is hazalátogatott, kinn született gyermekeit magyarra is tanította. Idős korában is kijárt a tüzekhez, irányította az oltást.

Az egymást váltó török szultánok megbecsülték, több kitüntetést, rangot kapott, állítólag ő volt az első keresztény, aki a pasa címet úgy kapta meg, hogy nem kellett hitét elhagyva a muzulmán hitre áttérnie. Ödön pasa a legnagyobb rangú tábornokok közé tartozott.
1922. március 24-én hunyt el Isztambulban, nyolcvankét éves korában. Temetése a szultán képviselőinek részvételével török-magyar temetés, valamint katonai és tűzoltó megemlékezés is volt egyben a császári pasa és magyar gróf végrendelete szerint. Isztambul európai oldalán, a belvároshoz közeli Feriköy keresztény temető római-katolikus szektorában nyugszik.
Nevéhez Magyarországon is számos jelentős épület, terv kapcsolódik, többek között a Budavári sikló, részt vett 1867-ben a későbbi MÁVAG gyár alapjául szolgáló Magyar Svájci Gépgyár Rt. alapításában és 1868-ban az Újpesti Hajógyár alapításában.

Szintén alapítója volt az Első Magyar Szálloda Részvénytársaságnak, továbbá Széchenyi ötlete nyomán valósult meg a budapesti fogaskerekű vasút is.
A „Tűzpasaként” tisztelt Széchenyi Ödönt Európa-szerte és Törökországban számos magas kitüntetésben részesítették, míg Magyarországon szinte alig ismerték, ismerik érdemeit.