Az ÉDUVIZIG tatai igazgatóságának árvízvédelmi projektvezetője a Nagy-Duna sétányra kialakítandó árvízvédelmi gátrendszer tervvariációt illetve az azokról szóló tanulmányokat tárta az esztergomi képviselő-testület tagjai, illetve az önkormányzat szakvezetői elé.

Mint Molnár András projektvezető, szakaszmérnök előadásában többek között elmondta, mind a majdan felépítendő esztergomi árvízi gátrendszer típusáról, mind pedig annak elhelyezéséről, helyéről dönteniük kell az esztergomi képviselőknek, szakembereknek. Az előadáson a résztvevők áttekintést kaptak a kialakítandó árvízvédelmi gátrendszer tervezésének előzményeiről, az árvízvédelem nemrégiben megváltozott jogszabályairól, a védelmi rendszerrel szemben támasztott követelményről.

Ezeken túl a megbeszélés központi részét képezte, illetve láthatóan a legtöbb résztvevő fantáziáját a műszaki megoldási lehetőségek mozgatta meg.

Az értekezleten leginkább arról folyt a párbeszéd, hogy miként lehet a hatékony árvízvédelmi rendszert összeegyeztetni a városrendezési elképzelésekkel. Ez különösen akkor öltött testet, amikor a kivetített előzetes rajzok, felülnézeti és keresztmetszeti grafikák, képek segítségével világossá vált, hogy a hatékony árvízvédelmi rendszer megépítésével Esztergom számára elveszhet, de legalábbis csorbulhat a város alapvető panoráma- illetve látvány élményét adó képe, ami vonatkozik a Duna felől a városra és a városból a Duna felé való látványra. Erről a polémiáról szóltak a gátrendszer variációkat megjelenítő keresztmetszeti rajzok, illetve azok a mérnöki grafikák, fotók, ahol bejelölték, hogy adott gátmagasságnál mi az, ami a gátnál felépített sétánynál haladó lát a Dunából, s fordítva mi látszik az előtérben a gáttal bíró városból.
Az értekezlet közben felvetett műszaki, városrendezési, árvízvédelmi kérdések illetve az azokra adott válaszok alapján a jelenlévő városatyák és önkormányzati vezetők, szakvezetők alapvetően a vegyes kialakítású, de szerkezetében inkább a mobilgát típusú védelmi rendszert részesítik előnyben.