A fiatalok a Széchenyi 2020. „Befektetés a jövőbe” c. pályázat keretén belül jutottak ki a Trianon óta elcsatolt magyarlakta vidékre. A pályázat - amelyet az Esztergom Barátainak Egyesülete nyújtott be és nyert el – célja az összmagyar hagyományok, a múlt és a jelen tárgyi, épített és szellemi kincseinek bemutatása és a két országban élő magyar fiatalok közötti kapcsolatok kialakítása, azok lehetséges elmélyítése volt a jövő nemzedékek érték-tudatosságának fejlesztése érdekében.

Csíkdelnei Keresztelő János római katolikus műemléktemplomban

A diákokat az Ifjúsági Városvédő Tábor tagjai közül választották ki a táborban is részvevő pedagógusok. Az EBE oldaláról Koditek Pál, illetve Deliné Szemán Margit tanárnő kísérte a kis delegációt, amely Maronka Csilla színművésszel, az Esztergomi Művelődési Ház ügyvezetőjével kiegészülve utazott Csíkszeredába. Az esztergomi küldöttséget a Csíkszeredai TURUL – 1764. Egyesület elnöke Salamon János fogadta és kalauzolta végig az ötnapos ott tartózkodás során.

Bár a napok száma meglehetősen szűkre szabott volt, a programok száma ezzel fordítottan arányosnak bizonyult. A reggelit követő 12 órában az ebédidő röpke óráját leszámítva minden perc be volt osztva.

A Kontumáci-kápolnánál

A diákok megismerkedtek a magyar történelem Erdélyhez is köthető személyeivel, emlékeivel, az ottani hagyományokkal, ételekkel, történetekkel, párját ritkító műemlékekkel.

Hármashalom-oltárnál

Az erdélyi látogatás Nagyváradon kezdődött, majd Parajdon, Csíkszeredán, Csíksomlyón, Csíkdelnében folytatódott.

Parajdi sóbányában

Csíkdelnei Keresztelő János római katolikus műemléktemplomban

Útközben

Csíkszereda, A Makovecsz Imre által tervezett Milleniumi templom

Csíkszeredán a városvédők koszorút helyeztek el Tamás József erdélyi építész, a madéfalvi SICULICIDIUM emlékmű megálmodójának és tervezőjének domborművénél, egykori szülőházának helyén lévő gimnázium falánál.

Koszorúzás Tamás József építész egykori szülőháza helyén

A programban szerepelt a Gyimesbükkön található Ezeréves határ és az ottani Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb, 30. számú őrházának, a Kontumáci-kápolna és a temető feletti kopjafák megtekintése.

Az Ezeréves határ és a 30-as számú bakterház

Az esztergomiak ellátogattak Madéfalvára is, ahol a helyiek által szervezett ünnepség keretén belül megkoszorúzták az 1764. évi madéfalvi vérengzés alatt elhunytak emléke előtt tisztelgő emlékművet.

Madéfalvi SICULICIDIUM emlékmű

Regián Melina népdalénekes

Maronka Csilla színművész, az Esztergomi Művelődési Ház ügyvezető igazgatója

Az emlékmű, a SICULICIDIUM (székelyek legyilkolása) nevet viseli. Tervezője az a Tamás József, aki örök álmát az esztergomi Belvárosi temetőben alussza. Az ünnepségen a madéfalvi Regián Melinda népdalénekes a veszedelemhez köthető énekeket adott elő, Maronka Csilla színművész pedig Vass Albert És Babits Mihály verseit szavalta el, majd a jelenlévők együtt elénekelték a székely himnuszt.

Az Esztergomi Ifjúsági Városvédő Tábor tagjai és kísérői

A közös megemlékezést követően a szervezők, valamint a madéfalvi fiatalok vendégül látták az esztergomi gyerekeket és kísérőiket a helyi közösségi házban a Fészekben, ahol lehetőség nyílt az ismerkedésre a kötetlen beszélgetésre, a jövőbeni barátságok kialakítására is.

Madéfalvi és esztergomi fiatalok a Fészek közösségi helyen

A Békás-szoros, Gyilkos-tó, Nyerges-tető is a program részét képezték.

A nyerges-tetői Székely hősök emlékhelyénél történő koszorúzást és az átellenben lévő dombtetőn található tömegsírok feletti kopjafa erdőnél való gyertyagyújtást követően az Úz völgyében megtartott ünnepi megemlékezésen vettek részt az esztergomiak, ahol testközelből élhették át az erdélyi magyarság fennmaradásáért folytatott szakadatlan küzdelmet.

Nyerges-tető emlékmű

Kopjafák a tömegsírok felett, közöttük Esztergom városáé

Lent: Katonai temető az Úzvölgyben

Fenn: A 97 esztendős Bartha Mihály, a ma élő egyetlen túlélő,aki részt vett az úzvölgyi csatában.

Esztergomiak az úzvölgyi megemlékezésen

A meghívott vendégek: közöttük Bartha Mihály veterán túlélő, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, Birtalan Sándor Csíkszentmárton polgármestere, Fürjes Balázs a Miniszterelnökség államtitkára, Seszták Miklós országgyűlési képvislő, volt fejlesztési miniszter.

Fürjes Balázs

A sepsiszentgyörgyi székely határőr zászlóalj kürtje, amelyet egy menekülő honvéd elrejtett, majd 1965-ben a szovjet hadifogsága után talált meg. Egészen 2019-ig, ő, majd a családja a padláson rejtegették.

Ezt követően a XIII. századi prázsmári evangélikus erődtemplomot nézték meg, a városvédők, amely egyben a Barcaság legjelentősebb templomerődje.

Igazi régészeti és kultúrtörténeti ritkaság a maga 275 ún. szalonnakamrájával, - családonként egyet - amelyeket a templomudvar és az előudvar falában alakítottak ki. A kamrák ostrom idején menedéket adtak a lakóknak, békeidőben pedig húskészítményeiket tárolták bennük.

Fenn: szalonnakamrákprázsmári evangélikus erődtemplomban, lenn: bejárat a belső udvarra.

Prázsmárról a Fekete templomáról és jó állapotban megmaradt belvárosáról híres Brassóba vezetett a városvédők útja, ahol Koditek Pál vezetésével megismerkedtek a történelmi emlékekkel és a fontosabb látnivalókkal.

Brassó főtere, háttérben a Fekete templom

A város azért is izgalmas, nekünk esztergomiaknak, mert ott Szent István alapított várat a Cenk-hegyen Brassovia néven. Az utolsó napra maradt Székelyudvarhely, Kolozsvár és Farkaslaka megtekintése, utóbbi helyen a fiatalok ellátogattak Tamási Áron író sírjához is, ahol lerótták kegyeletüket.

Az ötnapos út során a gyerekek nem csak a magyar történelem ottani, sokszor az anyaországhoz köthető emlékeivel ismerkedtek meg.

Bepillantást nyerhettek az erdélyi mindennapokba, felfedezhették a csíkí, gyergyói, kászoni vidéket, az Olt folyó melletti településeket, rácsodálkozhattak a Keleti-Kárpátok vonulatára, a hatalmas fenyvesekre, az Erdélyi-medence lankáira, a Békás-szoros és Gyilkos-tó vizére. Láthattak népes birkanyájakat és tehéncsordákat, terelő kutyák sokaságát.

Végül, de nem utolsósorban a madéfalvi látogatásnak köszönhetően megtapasztalhatták, hogyan ápolják őseik emlékét és a hagyományokat, az ott élő fiatalok.

A röpke találkozó alatt ismeretségek alakultak ki, ha másképpen nem, de ezen a módon mindképpen esély van arra, hogy az itthoni és a távolba szakított magyarság kapcsolata tartósan fennmaradjon.