Október 1. és november 8. között a Központi Statisztikai Hivatal mikrocenzust, vagyis népesség-összeírást tart. A mikrocenzusnak köszönhetően a Központi Statisztikai Hivatal adatokat nyer a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és sok más fontos demográfiai mutató alapján, de részletes képet kaphatunk a háztartások és a családok főbb jellemzőiről és a lakásállomány főbb adatairól is.

Az első mikrocenzusra 1963-ban került sor; azóta ez a mintavételes adatgyűjtés segít abban, hogy a társadalomról két népszámlálás között eltelt időben is átfogó és reális képet kapjunk. Az utóbbi években növekedtek a területi adatok iránti igények, így a népesség-összeírást a korábbinál jóval szélesebb körben, a lakosságnak mintegy 10 százalékán hajtják majd végre – minden tizedik háztartás érintett lesz tehát. A minta kiválasztásának legfontosabb szempontja az volt, hogy a mikrocenzus eredményei területi szinten is megbízható adatokkal szolgáljanak, így a felmérésben 2148 település, 440 ezer magánháztartás és 500 intézet vesz részt.

A mikrocenzusnak azért is van kiemelt jelentősége a társadalmi folyamatok nyomon követésében, mert részletesebb információk gyűjthetők olyan kérdésekben is, amelyekre a tízévenkénti népszámlálás nem ad lehetőséget. Ilyen kérdések az idei mikrocenzus alkalmával a társadalom rétegződése, az egyes foglalkozások presztízse, véleményünk saját jóllétünkről, az egészségi problémából fakadó akadályozottság és a nemzetközi vándorlás. A személyi és lakás kérdőív biztosítja az összehasonlítást a legutóbbi népszámláláshoz képest.

A népesség-összeírások történetében ez az első alkalom, amikor az adatfelvétel kizárólag elektronikus úton történik majd. Október 1. és 9. között lehetőség lesz internetes válaszadásra (az ehhez szükséges kódot az érintettek számára megküldött felkérőlevél tartalmazza), október 10-től pedig számlálóbiztosok keresik fel azokat, akik az online kérdőívet nem töltötték ki. A válaszokat a számlálóbiztosok laptopon és tableten rögzítik, a KSH-rendszerébe pedig zárt csatornán keresztül kerülnek be a válaszok.

A mikrocenzus lakás- és személyi kérdőívének megválaszolását törvény írja elő azoknak, akik a mintába bekerültek. Ezeken túl minden kérdőívcsomag kiegészítő kérdőívet is tartalmaz. A kiegészítő kérdésekre a válaszadás önkéntes. Az öt kiegészítő kérdőívből minden háztartáshoz csak egyféle kérdéssor tartozik.
A mikrocenzusban részt vevő számlálóbiztosok szakmai és kommunikációs szempontból egyaránt felkészültek, kiválasztásuk több fordulóban zajlott, többlépcsős képzésben vettek részt és vizsgát tettek. A KSH által megbízott összeírók sorszámozott azonosító kártyát kapnak, amely fényképes igazolvánnyal együtt érvényes. A számlálóbiztosok személyazonosságát egy ingyenesen hívható zöld számon lehet majd ellenőrizni.

A mikrocenzus során a KSH kiemelt figyelmet fordít az adatok védelmére. A kérdőíveken nem szerepel a válaszadó neve, a Központi Statisztikai Hivatal pedig biztosítja, hogy az adatfeldolgozást követően az adatok ne legyenek kapcsolatba hozhatók az azokat szolgáltató személyekkel. Az összegyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.

Az első eredmények várhatóan 2017 májusában lesznek elérhetőek – a korábbi népszámlálásokhoz képest tehát jóval hamarabb juthatunk hozzá a társadalom aktuális állapotát tükröző információkhoz. Az eredmények első közlését több tematikus kiadvány is követi majd, a publikált eredményekhez pedig elsősorban a KSH weboldalán lehet majd hozzáférni.

Komárom-Esztergom megyében a mikrocenzus a megye összes városát és további 56 községet, összesen 68 település mintegy 14 ezer címét érinti. A KSH szakemberei a megye területét 109 körzetre osztották fel, továbbá az összeírás részét képezi 16 bentlakásos intézet is. A megye legnagyobb körzetszámú települései Tatabánya, Oroszlány, Tata, Esztergom és Komárom. Az összeírás időtartama alatt a megyében 111 kérdezőbiztos dolgozik.

A mikrocenzus során a népszámláláshoz hasonló kérdéseket tesznek fel a hivatal munkatársai: a 2011-es népszámlálás adataiból tudjuk, hogy a megye népességében egyre nagyobb hányadot képviselnek az idősek, a háztartások közel harmadát egyetlen személy alkotta. A megyén belül közel 40 ezren ingáztak napi rendszerességgel, és több mint 23 ezren a munkavállalás érdekében naponta átlépték a megyehatárt.