Bagala Orsolya 1976-ban született Esztergomban. 1994-ben Dániába költözött. 2005-ben végzett a koppenhágai Dán Királyi Szépművészeti Akadémián. A festmények mellett installációkat és videóalkotásokat is készít.

Az Esztergomban bemutatott tárlat anyaga egy politikai, történelmi és szociokulturális kontextusba kíván bekapcsolódni; mindezt egy szubjektív álláspontból teszi meg.

A kiállításban több meglepetés éri a látogatót: bár a cím alapján talán másra számít, festményekkel találkozik, ami egy hagyományos médium. E festmények látszólag különféle stílusban és más-más témában, technikával festődtek, mégis valahogy ugyanannak a sztorinak a részei. A címekből kiderül, hogy a munkák kiindulópontjai olyan színterek, emlékek, melyek a művészt saját, kivándorolt, majd külföldön elhunyt édesanyjához kapcsolják. Ezek lehetnek gyermekkori, szinte eltorzult emlékképek vagy elmosódott villanások a külföldi életből. Az egyik képen például egy esztergomi, Vaskapu alatti, nyári családi idill képét látjuk, a másikon pedig egy külföldi betonépület, az ottani bevándorló-gettó látképe. Itt élt a művész édesanyjával együtt egy darabig. Az absztrakt képeken pedig – amelyek látszatra nem ábrázolnak semmit – tökéletesen érezzük a másképp nem kifejezhető érzéseket és gondolatokat.

Ezek a munkák szinte gyászmunkák, több kérdést is fölvetnek bennünk, remélhetőleg együttérzést keltve az egyedi embersorsok iránt.

A tárlat 2015. augusztus 10-ig látható majd a Duna Múzeum Európai közép Galériájában, kedd kivételével minden nap 9-17 óra között.