Ki ez a most kevéssé ismert rendező és miért volt annyira vegyes a film fogadtatása?

Tod Browning amerikai filmrendező, filmszínész, forgatókönyvíró, aki 1915 és 1939 között számos különböző műfajú filmet rendezett, de leginkább horrorfilmjeiről volt ismert. Kultikus alkotása, mellyel beírta magát a filmtörténelem halhatatlanjai közé, az 1931-ben, Lugosi Bélával készített Drakula volt.

A Szörnyszülöttek c. filmjét saját élményei ihlették. Browning már gyerekkora óta érdeklődött a vándorcirkuszok iránt, emiatt később félbehagyva tanulmányait csatlakozott a Ringling Brothers Circus társulatához, ahol táncosként, bohócként, akrobataként és illuzionistaként dolgozott. 1913-ban 33 éves volt, amikor a cirkusz világát filmezésre cserélte.
A Freaks c. 1932-es mozija a mai napig előkelő helyen áll horror toplistákon, nem elsősorban a hátborzongató effektek miatt, hanem épp ellenkezőleg! A rendező a cirkuszban játszódó, torz figurák egész arzenálját felvonultató mozijában a lehető legnaturalisztikusabb ábrázolásra törekedett. Épp emiatt lett a film iszonytató és félelemkeltő, de egyúttal megrázó és megindító is.

A történet egy kis amerikai cirkuszról szól, ahol a társulat tagjai között – a kor divatjának megfelelően - több, születési rendellenességgel világra jött ember is van. Sziámi-ikrek, törpék, szakállas nő, kezek és lábak nélküli férfi, fél testű ember, felnőttgyermekek, akik megálltak a fejlődésben.

Fotó:ezer1film.blog.hu

Tod Browning nagy dobása az volt, hogy az egész filmet vizuális trükkök, sminkek, és maszkok nélkül rendezte meg, a szerepekre hús vér embereket, igazi szörnyszülötteket szerződtetett. A cselekmény ugyan intrikáról, irigységről, gyilkossági kísérletről és a bosszúról szól, de az igazán szokatlan és megdöbbentő a szörnyszülöttek szerepeltetése a maguk valóságában.

A filmnek végül az az erkölcsi tanulsága, hogy a torz külső takarhat ép lelket és a hibátlan gyönyörű testben rejtőzhet igazi szörny.

Néhány vélemény a Szörnyszülöttek kapcsán egy filmes weboldalról:

„Browning filmje nem a mély története, vagy a zseniális színészi játék miatt döbbenetes és erős mű, hanem azért, mert a filmkészítés hajnalán képes volt ilyen szörnyszülötteket ábrázolni a vásznon. Habár az alkotás maga nem ijesztő, nem horrorisztikus, a tudat, hogy tényleg így néztek ki ezek az emberek, megható és szívszorító. Mai napig nem tudok elszakadni a csupán egy törzsből álló néger ember alakjától.”

„Hatásos társadalmi horror súlyos atmoszférával.”

„Azt hiszem, kötelező kultfilm, régi fogyatékosságom volt a megtekintés hiánya, hogy stílszerű legyek. De most megvan, pótoltam. Számtalan etikai kérdést vet fel, és nyilván mi, nagyarcú nagytudásúak, egy évszázaddal később másképp ítéljük meg, mint a kor közönsége. De száz éve még "néger törzs" volt kiállítva a budapesti állatkertben is, a hülyéket meg hivatalosan is úgy hívták, hogy hülyék, csak nem pontosan ugyanarra gondoltak közben. Ennek az egész kérdéskörnek a kezelésében elmentünk egy furcsa, szemérmes irányba, nem beszélünk róla, vagy nem nézünk oda, vagy illendően mást mondunk, vagy beperelünk valakit, ha nem úgy mondja. A film meg érdekes, fontos, maradandó jelenetek hagy benned. Meg maradandó gondolatok.”

................................