Már Temesvári Pelbártnál olvasható az a ferences-népies hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóra való kívánsága. A Kiskunság katolikusai és a palócok körében a 20. században is élt a Gyümölcsoltónapi ezer Üdvözlégy vagy ezer úrangyala elimádkozásának szokása. Legtöbbször jámbor asszonyok közösen imádkozták az ünnep vigíliáján vagy az ünnep hajnalán.
A gyümölcsoltó név jellegzetes magyar nyelvi fejlemény.
A néphit szerint az ekkor oltott fát nem szabad letörni vagy levágni, aki levágja, az megvakul, halála után pedig elkárhozik. A szigorúság oka, hogy az ilyen fa kivágása egyenértékű bűn az emberöléssel. Az Ipoly-vidéki falvakban is vigyáztak a frissen oltott fára, mert úgy tartották, ha letörne az ága, az szerencsétlenséget hozna. Zagyvarékason, a Mura-vidéken, Göcsejben él az a hiedelem, hogy a Gyümölcsoltó Boldogasszonykor beoltott fának az ágait nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Vannak helyek, ahol Boldogasszonykor a gyümölcsfáról vágott gallyat eltüzelik, hogy ezzel akadályozzák meg a fák férgesedését. Egyes vidékeken a terméketlen fát termővé tudták varázsolni ezen a napon. A moldvai csángók megfenyegették a terméketlen fákat, hogy kivágják őket, mire a fa termővé fordult. Csíki falvakban az ilyenkor oltott gyümölcsfákra rontás ellen piros szalagot kötöttek.

Az egykori Dél-Magyarország bolgárjai, bunyevácai és magyarjai ezen a napon vörösbort ittak, hogy szaporodjon a vérük. Mindezt annak analógiájára, hogy elképzelésük szerint Gyümölcsoltó napján a téli álmukból ébredő fák éltető nedvvel telnek meg.
Ószentiván, más néven Tiszaliget faluban úgy tartották, hogy a magzat után sóvárgó asszonynak Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén kell szeretkezni urával, akkor föltétlenül teherbe esik, mivel Szűz Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust.
Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki. 624 óta van tudomásunk Jézus fogantatásának ünnepléséről. 692-ben a trullai zsinat helyesnek ítélte ünneplését.

Időjárási megfigyelések is kötődnek ehhez a naphoz. Ha ilyenkor megszólalnak a békák, akkor még negyven napig hideg lesz. Ha derült az idő, akkor jó termés várható. Ha március 25-én hideg idő van, akkor hamarosan vége a télnek.

Fotó: sokszinuvidek.hu