Martonyi János szerint a magyar kormány jó néhány kérdésben megmagyarázta álláspontját, meggyőzte a bírálókat és jó néhány témában módosította a szabályozást, "de arra ne számítsunk, hogy véget érnek a politikai támadások". A külügyminiszter a Heti Válasz című hetilapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában arról is beszélt, hogy nincs nézetkülönbség a Miniszterelnökség és a tárca között.

A külügyminiszter az interjúban azt mondta, a magyar közvélemény jelentős része nem láthatta tisztán, hogy az ország jó hírneve mennyire komoly veszélybe került, ezért is volt nagy teljesítmény, hogy három, támadásokkal teli év után sikerült normalizálni a helyzetet. "De arra ne számítsunk, hogy véget érnek a politikai támadások", annál is inkább, mert "a pártharcok minden országban és európai szinten is folynak tovább" - mondta.
Martonyi János tévedésnek nevezte, hogy a miniszterelnök bármilyen szinten elszigetelődött volna. Az uniós csúcsokon folyamatosak a találkozók európai vezetőkkel, ezzel párhuzamosan - tette hozzá - természeten egyre kevesebb kétoldalú találkozót tartanak.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Európában, így Magyarországon is a nemzetközi kapcsolatok meghatározó dimenziója a gazdasági érdek. Mint mondta, a magyar diaszpórák kezelése persze fontos feladat, ezen túl elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a cél.
Arra a kérdésre, hogy nincs ebben vita a kormányon belül, sokszor úgy látszik, mintha a Miniszterelnökségnek "más víziója" lenne a diplomácia mibenlétéről, mint a külügynek, Martonyi János kijelentette: "nincs nézetkülönbség közöttünk". Hozzátette, ami a külgazdaságot illeti, sokat javult a helyzet, mivel "a kétoldalú kapcsolatok területén nem működtek tökéletesen a dolgok". Mint mondta, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára most összefogja az ügyeket, és jól láthatóvá teszi a gazdasági vegyes bizottságok működését.
A magyar-román viszony alakulásával kapcsolatban azt mondta, Budapest álláspontja egyértelmű, "alapvető érdekünk", hogy az elmúlt két évben elért eredmények "ne menjenek veszendőbe". Ezért - fogalmazott - "mi nem teszünk sértő nyilatkozatokat". Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar miniszterelnök - eltérően a romántól - a székely zászló ügyében nem szólalt meg. "Mi semmi esetre sem súlyosbítjuk a konfliktust" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy a székely zászló kitűzése a Parlament épületére belefér-e a visszafogott magyar kormányzati pozícióba, a miniszter hangsúlyozta, az az együttérzés, szolidaritás kifejezése volt, hiszen alapvető emberi jog, hogy bárki kifejezhesse egy szimbólummal a közösséghez tartozását.
A magyar-szlovák viszonyról szólva a külügyminiszter elmondta: a kettős állampolgárság ügyében megtartották a szakértői tárgyalások első fordulóját, a következő ebben a hónapban lesz. Hozzátette, keresik a megoldást, "csak közben nem vitázunk a nyilvánosság előtt, mert az árt az ügynek". A kérdés az, van-e olyan technikai megoldás, amely politikailag mindkét félnek elfogadható - mondta, elismerve, hogy a kérdés rövid távon nem oldható meg.
A következő többéves (2014-2020) uniós költségvetési kerettel összefüggésben a magyar befizetési kötelezettségről Martonyi János azt mondta, egyelőre csak becslések vannak, de úgy néz ki, hogy körülbelül kétmilliárd euróval kevesebbet kell a közös büdzsébe befizetni.