Négy vidéki és két fővárosi - színház ellenőrzése zárult le: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította, hogy a teátrumok a közszolgáltatási szerződésekben meghatározott feladatokat teljesítették, azonban több társaság esetében az önköltség-számítási szabályzat nem felelt meg a törvényi előírásoknak, és számviteli, leltározási, selejtezési és pénzkezelési hiányosságokat is feltártak.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fővárosi és vidéki színházaknál vizsgálódott az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának ellenőrzése keretében. A most nyilvánosságra hozott jelentésekkel együtt - január vége óta - összesen 17 színházi társaság ellenőrzését zárta le a szervezet. Általánosak voltak a számviteli és leltározási szabálytalanságok, a társaságok nagy részénél nem volt megfelelő az önköltségszámítás szabályozása, illetve annak alkalmazása.

Az ÁSZ az MTI kérdésére közölte: az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának ellenőrzése folyamatosan zajlik, további színházaknál azonban egyelőre nincs folyamatban vizsgálat. A számvevők jelenleg közműszolgáltató cégeket ellenőriznek.

A kedden nyilvánosságra hozott jelentések négy vidéki (a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Miskolci Operafesztivál, az esztergomi Várszínház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház) és két fővárosi (a Centrál Színház és a József Attila Színház) gazdasági formában működő színházi társaság ellenőrzését zárták le. Ezúttal is a társaságok 2008 és 2012 közötti vagyongazdálkodását, közfeladat-ellátását értékelték a számvevők - olvasható az ÁSZ közleményében.

A számvevők megállapították, hogy több társaság esetében az önköltség-számítási szabályzat nem felelt meg a törvényi előírásoknak, emellett különböző mértékű számviteli, leltározási, selejtezési és pénzkezelési hiányosságokat tártak fel. Volt, ahol a színházi társaság és a helyi önkormányzat között fennálló közszolgáltatási szerződés nem volt megfelelő. A jelentésekben ugyanakkor megállapították, hogy a színházi társaságok teljesítették az önkormányzatok részéről a közszolgáltatási szerződésekben meghatározott célokat és feladatokat.

A feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az ÁSZ számos javaslatot fogalmazott meg, ezek alapján a címzetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. A jelentések és az egyes színházakra vonatkozó összefoglalók megtalálhatók az ÁSZ honlapján (www.asz.hu).

Az ÁSZ közleménye a Várszínház esetében:
„Főbb megállapítások
Esztergom Város Önkormányzata a törvényekben meghatározott művészeti tevékenységgel összefüggő közfeladatát az előadó-művészeti feladatellátásra létrehozott gazdasági társaság támogatásával valósította meg. Az Önkormányzat a közművelődési és művészeti tevékenység ellátásának módját és mértékét Közszolgáltatási szerződésben és a hozzá kapcsolódó évente megkötött Megállapodásokban határozta meg. Az Önkormányzat a közfeladat-ellátáshoz szükséges közvagyont ingó vagyontárgyak térítésmentes átadásával, ingatlan bérbeadásával, támogatás nyújtásával biztosította. Az Önkormányzat a 2008-2010 között a Várszínháznak térítésmentesen vagyonkezelésbe adott ingóságokat nem leltározta, azt követően pedig - a jogszabályi előírások ellenére – a vagyonkezelő által készített, hitelesített leltár nem állt az Önkormányzat rendelkezésére.

Az ellenőrzött időszakban a vonatkozó jogszabály előírását figyelmen kívül hagyva a felügyelő bizottság (FB) nem rendelkezett ügyrenddel. Az Önkormányzat nem írt elő az FB számára az ellenőrzési tevékenységéről való beszámolási kötelezettséget, az FB nem számolt be a 2008-2012. évek között a tevékenységéről és a feladatainak végrehajtásáról.

A Várszínház SZMSZ-ének a polgármester általi aláírása nem történt meg és az SZMSZ nem tartalmazza a hatálybaléptetést. A Várszínház a számviteli törvény előírásainak megfelelőn kialakította a számviteli politikáját, annak keretében a leltározási, valamint a pénzkezelési szabályzatát. Ezek Alapító Okiratban meghatározott – Képviselő-testület általi – jóváhagyása nem történt meg, ennek hiányában a számviteli szabályzatok nem minősülnek hatályos belső szervezetszabályzó eszköznek. Az Alapító Okiratban nem határozták meg azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését és a visszafizetés rendjét.

A Várszínház a számviteli törvény előírásai ellenére nem készítette el az eszközök és források értékelési szabályzatát, a számlarendet, az Alapító Okiratban előírt kötelezettség ellenére a 2011-2013. évekre vonatkozó éves gazdálkodási – üzleti – tervet. A Várszínház a 2009–2012. években a beszámoló kiegészítő mellékletében nem mutatta be a likviditás és fizetőképesség, továbbá a kötelezettségek tételeinek alakulását. Továbbá a vonatkozó törvényi előírás ellenére nem tette közzé a vezető tisztségviselők, bankszámla feletti rendelkezésre jogosultak adatait és az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát elérő vagy azt meghaladó értékű szerződések adatait.

A Várszínház a vagyonkezelésébe vett vagyontárgyakat a nullás számlaosztályban nem tartotta nyilván. Az ellenőrzött időszakban évente mennyiségi felvétellel végezték a saját tulajdonban lévő tárgyi eszközök számbavételét, azonban a leltárt – a 2009. év kivételével – nem értékelték ki. Az értékkel nyilvántartott vagyonelemek – pénzeszközök, követelések, kötelezettségek – leltározása nem történt meg.

A 2008–2009. évben elszámolt rendkívüli bevételek alapdokumentumai a Várszínháznál nem álltak rendelkezésre, az elszámolásokat a főkönyvi nyilvántartás tartalmazta. A Várszínháznak az ellenőrzött időszakot megelőző évekről 4,5 millió Ft kölcsöntartozása keletkezett az Önkormányzat felé, amit a számviteli nyilvántartásban kimutattak, azonban a kölcsönszerződés nem volt fellelhető.

A Várszínháznak 2008–2010 között mérleg szerinti nyeresége, 2011–2012 között vesztesége keletkezett. A Várszínház a számviteli törvényben foglaltak ellenére – miszerint a működési támogatást a pénzügyi teljesítéskor kell egyéb bevételként elszámolni – 2009–2012 között az Önkormányzat által pénzügyileg nem teljesített támogatási összegeket egyéb bevételként és aktív időbeli elhatárolásként számolta el. Az Önkormányzat az adósságrendezési eljárásban az általa ki nem utalt támogatások után 3,1 millió Ft késedelmi kamatot ismert el, amelyet nem teljesített. A Várszínház a meg nem térített késedelmi kamatot a 2012. évi beszámolójában a számviteli törvényben foglaltak ellenére a pénzügyi műveletek bevételeként mutatta ki, figyelmen kívül hagyva az összemérés számviteli alapelvét, ami meghatározza, hogy a támogatást tényleges felmerülésekor kell bevételként elszámolni. A 2009–2012. évi beszámolók mérleg szerinti eredménye a jelentős összegű – a mérlegfőösszeg 2%-át meghaladó mértékű – hibák miatt nem valós eredményt tartalmazott. A Várszínház az önkormányzati és állami támogatások, továbbá pályázati támogatások teljes összegét az ellenőrzött időszakban a pénzügyi teljesítés évében mutatta ki eredményként, azt a felhasználás arányában a számviteli törvényben előírtakkal ellentétben az évek között nem határolták el.

Javaslatok
Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoltuk a polgármesternek, hogy intézkedjen a számvevőszéki jelentésben szereplő, a belső szervezetszabályozó eszközöknél feltárt hiányosságok tekintetében a személyes felelősséggel kapcsolatos körülmények kivizsgálása iránt, és amennyiben a vizsgálat eredménye indokolja, hozza meg a szükséges munkajogi intézkedéseket. Intézkedjen a Várszínház SZMSZ-ének polgármester általi aláírásáról, valamint arról, hogy az tartalmazza a hatálybaléptetést, továbbá a számviteli szabályzatok Képviselő-testület általi jóváhagyásáról. Továbbá intézkedjen a leltározás elmaradásával összefüggésben feltárt hiányosságok tekintetében a személyes felelősséggel kapcsolatos körülmények kivizsgálása iránt, és amennyiben a vizsgálat eredménye indokolja, hozza meg a szükséges munkajogi intézkedéseket. Intézkedjen arról, hogy az FB készítse el ügyrendjét, továbbá számoltassa be meghatározott időközönként a tevékenysége és feladatai ellátásáról, valamint annak a legmagasabb összegnek a meghatározásáról, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módjáról, gyakoriságáról, ütemezéséről és a visszafizetés rendjéről.

Javasoltuk a jegyzőnek, hogy intézkedjen arról, hogy a Várszínháznak térítésmentesen vagyonkezelésbe adott ingóságokról, valamint bérbe adott eszközökről a vagyonkezelő által készített, hitelesített leltár rendelkezésre álljon. Javasoltuk a Várszínház ügyvezetőjének, hogy intézkedjen az eszközök és források értékelési szabályzata és a számlarend elkészítéséről, a saját tulajdonban lévő vagyonelemek leltározásáról, a leltár kiértékeléséről, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetés elvégeztetéséről. Továbbá intézkedjen a vagyonkezelésbe átvett eszközöknek a 0-s számlaosztályban történő nyilvántartásáról, az éves gazdálkodási – üzleti – terv elkészítéséről. Intézkedjen az Önkormányzat által pénzügyileg nem teljesített támogatások és azok késedelmi kamatainak, a támogatások, pályázatok számviteli törvényben előírtaknak megfelelő könyveléséről. Intézkedjen a bizonylatok megőrzésére vonatkozó rendelkezések betartásáról, az éves beszámolók részét képező kiegészítő mellékletekben a likviditás és fizetőképesség, továbbá a kötelezettségek tételeinek bemutatásáról, valamint a vezető tisztségviselők, a bankszámla feletti rendelkezésre jogosultak adataival és az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződések adataival kapcsolatos közzétételi kötelezettségének teljesítéséről”.