A hiányszakmákra vonatkozó felméréseket és eredményeket a kormány jóváhagyása után pedig közzé is teszik. Míg a legfrissebb 2017-es adatok szerint nemzetközi viszonylatban a munkaadók 40%-ának okoz nehézséget a megfelelő munkaerő hiánya, addig Magyarországon a globális átlagot bőven meghaladó módon a megkérdezett cégek 57%-a talál nehezen megfelelő munkaerőt.

A legfontosabb hiányszakmák Magyarországon 2016/2017-ben

A felmérést végző szakemberek úgy látják, bár világjelenségről van szó, az adatokból világosan látszik, hogy a magyar munkaadókat a globális átlagnál jobban sújtja a munkaerőhiány. A 10 legkeresettebb szakma közé Magyarországon a legfrissebb adatok szerint a szakmunkás végzettségűek a legkeresettebbek, ide tartoznak a hegesztőipari szakemberek, az asztalosok, villanyszerelők, stb.) A szakmunkásokon túl hiány mutatkozik a mérnök, a vendéglátó ipari dolgozó, az orvos, az informatikus, a csoportvezető, a könyvelő- és pénzügyi szakember, az ápoló valamint a betanított munkás területén is.

Kutatási módszerek és eredmények

Hónapokkal ezelőtt hazánkban több mint 750 vállalat HR szakemberének bevonásával végeztek kutatást, melynek fókuszában az állt, hogy az egyes vállalatok számára mekkora problémát jelent a szakemberek hiánya. A szakembereket nemcsak arról kérdezték, hogy tapasztalataik szerint melyek a legnehezebben betölthető munkakörök, de kíváncsiak voltak arra is, miben látják az egyes hiányszakmák mögött húzódó okokat, milyen módszereket alkalmaznak a szükséges szakembereket megtalálása és alkalmazása érdekében.

Mikor alkalmazható a munkavállaló?

A HR szakemberek szinte egyöntetű véleménye szerint a 2010-es évek közepétől a munkavállaló alkalmazhatóság egyre kevésbé a jelölt tudásának a függvénye. A kiválasztásnál és alkalmazásnál döntő szempont az adott munkakörhöz tartozó tudás elsajátításának valamint alkalmazásának képessége. A munkaerőhiányra panaszkodó hazai cégek több mint harmada az általa meghirdetett állásra egyáltalán nem talál jelentkezőt. A megkérdezett HR szakemberek információi alapján a magyar vállalkozásoknak szintén legalább 30%-a hiányolja a szakképzett munkavállalókat. A munkaadók 12-13%-a viszont azért képtelen egyes munkakörök betöltésére, mert az állásra pályázók az adott munkakörhöz ajánlott bérnél nagyobb fizetést szeretnének. A munkavállalók meglévő szakképzettsége ellenére a magyar cégek 12%-a a jelentkezők gyakorlati tapasztalatait hiányolja. A fentieken túlmenően a helyzetet tovább nehezíti, hogy a hazai cégeknek az egyes munkakörök betöltéséért valamint a megfelelő szakemberekért folytatott küzdelemben nem kizárólag a belföldi konkurenciával kell versenyezniük, hanem a nyugat-európai és a környező országok munkaadóival is. A kialakult versenyben a cégek egy jelentős részének legnagyobb hátrányát az alacsony bérek és juttatások okozzák. A probléma hátterében az áll, hogy a nemzetközi munkaerőpiacon döntően pontosan ugyanazok a hiányszakmák, mint Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy egy jól képzett szakmunkás, informatikus vagy mérnök némi nyelvtudással már könnyűszerrel talál állást külföldön, ráadásul a hazai béreknek szinte kivétel nélkül a sokszorosáért. A magyar munkaadók többségének véleménye szerint ellenben egy jelentősebb béremelés már a kisebb vállalkozásoknak a létét, a nagyobb cégeknek pedig a versenyképességét veszélyeztetheti. Tény ugyanakkor az is, hogy a fenti szakmákban kritikus méreteket öltő szakemberhiány szintén kezd a versenyképesség rovására menni.