Ellenben sokan nem feltétlenül tudták, hogy pontosan mire vállalkoztak. Ez vezethetett a rengeteg hibához, többletadózáshoz vagy a banki kapcsolatokban felmerülő értetlenséghez. Cikkünkben bemutatjuk az átgondolatlan vagy elrontott bizalmi vagyonkezelésekből eredő legjellemzőbb eseteket.

1. eset: A kezelt vagyontömegnek nincs önálló adószáma

Ez akár technikai vagy adminisztratív feladatnak is tűnhet, de súlyos problémákat okozhat, ha a kezelt vagyontömeg részére nem kérünk külön adószámot. A legfőbb gondot az jelenti, hogy a vagyonkezelő adószám hiányában a kezelt vagyont érintő adóbevallási és esetleges fizetési kötelezettségeknek nem tud eleget tenni. Továbbá fontos tudni, hogy adószám nélkül megfelelő bankszámla megnyitása sem lehetséges, ezáltal a vagyonkezelő a vagyonelkülönítési kötelezettségének sem tud megfelelni. Ennek eredményeképp a vagyonkezelésbe adott vagyonnak a hitelezői követelésekkel szembeni védelme megszűnik.

2. eset: Azt hittem adómentes!

A bizalmi vagyonkezelés egy kifejezetten hatékony eszköz a vagyonelemek generációk közti átadására, miközben többletadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik. Ráadásul, mind a 2023. szeptemberében hatályon kívül helyezett rendelkezések, mind pedig a 2023. decemberében módosított szabályok lehetőséget biztosítanak a vagyonrendelő számára, hogy a vagyonát piaci értékre felértékelje, és a későbbiekben ezáltal mérsékelje a vagyonértékesítés adóterhét. Azonban ez korántsem ennyire egyszerű: a bvk adósemlegessége feltételekhez van kötve, amiket sokan elfelejtenek a tervezés során. Így a bvk-ban termelődött teljes hozam adókötelessé válhat egy pillanat alatt, amikor a vagyonkezelő akár 100 forintnyi, nem pénzügyi jellegű bevételt is realizál. Szintén elesünk a bizalmi vagyonkezelésbe tett vagyon adómentességétől, ha a vagyonrendelő nem magánszemély, hanem társaság. Mindezen esetek során a bvk által realizált hozam a társasági adó rendszerében adóköteles lesz.

3. eset: A bvk-ba adott vagyonelemeket nem a kezelt vagyon önálló számláján, hanem a vagyonkezelő saját számláján írták jóvá

Konkrét jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a kezelt vagyontömeg számára külön számlát kellene nyitni. Valószínűleg ennek következtében sokan (gondatlanságból vagy takarékosságból) elegendőnek tartják, hogy a vagyonkezelésbe tett eszközöket a vagyonkezelő saját számláin írják jóvá. Csakhogy ez a gyakorlat sajnos nem helyes, és több kockázatot is hordoz magában, erre hozunk most példákat:

1. Adótartozás esetén: Jogi szempontból nagyon fontos, hogy az a számla, amelyen a bvk-eszközök vannak, a vagyonkezelő saját adószámának, vagy a kezelt vagyontömeg adószámának feltüntetésével nyílik-e meg. Ha esetleg a vagyonkezelőnek adótartozása van és emiatt végrehajtási eljárást kezdeményeznek ellene, úgy a két számla elkülönítésének hiányában a kényszerintézkedést akár a kezelt vagyonra is rávezetik. Komoly erőfeszítésbe telhet ilyen esetekben, hogy a vagyonkezelő visszaszerezze utólag az inkasszóval beszedett pénzt.

2. Eltérő tulajdonosok: A két számlának eltérőek a tényleges tulajdonosai, ami egyre nagyobb szerepet játszik a banki compliance ellenőrzések során. Továbbá a tényleges tulajdonosok nem megfelelő feltüntetése pénzmosási intézkedéseket is vonhat maga után, akár számla befagyasztással is járhat.

3. Könyvelés: Nem mindegy, hogy a vagyonkezelésbe adott pénzeszközök vagy értékpapírok a vagyonkezelő, vagy a kezelt vagyon könyveiben vannak-e nyilvántartva. Ennek eltévesztése súlyos adózási következményeket okozhat.

4. eset: Vagyonrendeléskor az átruházott vagyon piaci értéke nincs megfelelően dokumentálva

A tavaly szeptemberig hatályban lévő szabályok nem írták elő, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe átadott vagyon értékét vagyonértékeléssel kell alátámasztani. Azonban ez a vagyonrendelő számára kiemelten fontos, hiszen a kedvezményezetti kifizetés adómentessége attól függ, hogy a vagyonrendelési értékhez képest keletkezett-e értéknövekedés a bvk-ba bevitt eszközökön. Ha valaki nem rögzíti megfelelő dokumentációval az akkori piaci értéket vagyonrendeléskor, úgy a kifizetéskori esetleges adóellenőrzéskor nagyon nehéz lesz majd bizonyítani, hogy mi szerint határozta meg ezt az értéket. Utólag pedig nem lesz könnyű egy korábbi állapotban fennálló vagyonérték mellett érveket felhozni. Aki nem rendelkezik a vagyonrendelés vagy ahhoz közeli időpontban készült, hiteles vagyonértékeléssel, egy későbbi adóvita esetén jelentős hátrányból indul.

5. eset: Most akkor kié vagyon?

Bár a vagyonrendelő – amennyiben saját magát vagy egy általa alapított társaságot határozta meg vagyonkezelőnek – meg tudja tartani a vagyon feletti ellenőrzést, azonban az már nem a saját vagyona lesz, azzal nem rendelkezhet saját vagyonaként. Ez valójában azt jelenti, hogy a vagyonrendelő önállóan, saját diszkrecionális döntésével, alapos dokumentáció hiányában ezt a vagyont már nem tudja kivenni a vagyonkezelésből.

A vagyonkezelő a vagyont a kedvezményezettek érdekeinek megfelelően, a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint kezeli. Még abban az esetben, ha a vagyonrendelő is a vagyonkezelés (egyik) kedvezményezettje, a vagyonkezelési elveket figyelembe kell vennie, és megfelelően kell dokumentálnia a kedvezményezetti kifizetéseket. A kifizetések teljesítésére csak akkor kerülhet sor, ha azok a vagyon-kezelési szerződéssel összhangban vannak, és azokat a vagyontömegre elfogadott mérleg is alátámasztja. Azt is szükséges megemlíteni, hogy a kedvezményezetti kifizetések eltérő adózási következmények alá is esnek. Ugyanis adózási szempontból fontos, hogy tőke vagy hozam kerül kifizetésre, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett között milyen rokoni kapcsolat áll fenn, valamint, hogy a vagyonrendelés időpontjához képest hány év után kerül sor a kifizetésre. Mielőtt a vagyonból kifizetést teljesítünk, a fent felsoroltakat mind szükséges körültekintően mérlegelni.

Mit tudunk tenni?

Szinte lehetetlen, hogy állandóan szemmel tartsa a vagyonkezelési struktúrája jogszabályi megfelelőségét, tekintettel arra is, hogy a vonatkozó jogszabályok szintén rendszeresen változnak. Mindazonáltal ellenőrzési pontokat mindenképpen szükséges beépíteni a rendszerbe.

A felülvizsgálat időpontjának minden év május 31. napja (esetleg annak környéke) a legalkalmasabb. A vagyonkezelők számára ez a határidő ugyanis a kezelt vagyontömeg beszámolójának elkészítésére, és adóbevallásuk beadására. Ez a beszámoló képezi az alapját a kedvezményezetti kifizetéseknek is. Ez a nap egy nagyon jó emlékeztetőként szolgálhat arra, hogy a bvk alanyai megvizsgálják/megvizsgáltassák a vagyon-kezelési struktúrájuk jogszabályi megfelelőségét, és kijavítsák a korábban elkövetett esetleges hibákat is.

Érdeklődik a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány iránt? Mi segíthetünk!

Telefon: +36 1 889 2800

E-mail: info@vagyontervezes.hu

Web: vagyontervezes.hu