Van ez a szemétügynek nevezett jelenség Esztergomban, ami a hajléktalan kérdés és tilosban parkolás helyi hagyományaihoz hasonlóan hol itt, hol ott üti fel a fejét a városban. Nemrég Búbánatvölgyben az itt élők maguk vették kicsit kézbe a dolgot, és ott megoldódni látszik a történet, lévén, hogy nagyon úgy tűnik, hogy az elkövetők és elszenvedők is mi magunk vagyunk, akik itt élünk.
Itt lenne az ideje a cinkos összekacsintások és másra mutogatások helyett normálisan viselkedni. Még a Belvárosban is.

Erősen úgy fest, hogy a Bástya melletti szelektív sziget esetében is pont ugyanez a helyzet, fenti példából kiindulva pedig talán az lenne a legcélszerűbb, ha az itt élők vennék kezükbe a dolgot. Na de nézzük az apropót (mondjuk minden nap az lehetne, de mégis), amelyhez az információkat több helyről kaptuk, a fotókkal együtt:
Augusztus 7-e egy szép dögmeleg keddi nap volt. Hajnali 7 órakor megjelentek a Bástya melletti szelektív gyűjtőnél a hulladékkezelő cég emberei, és szépen összeszedték a lerakott hulladékot. Igen, az odadobált kommunális szemetet, mindent, sajnos ez immár megszokottá vált. Ez történt kedden kora reggel.
Ugyanezen a napon, alig pár órával később a szelektív szigetet és környékét ismét elborította a szemét, a fotók 15.00 órakor készültek.

Meglehetősen valószínűtlennek tűnik, hogy fél Esztergomnak egyszerre támadt hirtelen ingere arra, hogy az otthon gondosan válogatott, zacskózott szelektív hulladékot pont egy szép keddi kánikulai napon, alig pár órás eltéréssel éppen a Bástyához vigye.
Ha pedig nem sok ember vitt oda egyenként kevés hulladékot, akkor elég valószínű, hogy kevés ember vitt oda sok hulladékot – ráadásul messze nem csak szelektívet, hanem a kommunális maradékot is.

Akadt itt sok minden, több kilónyi romlott élelmiszer, fa rekeszek, kábelarabok, és nem mellesleg jónéhány, helyben ismert vállalkozás nevét tartalmazó számla. Nyilván, nem lehetetlen, hogy teljesen véletlenül keveredtek ide utóbbiak, de az biztos, hogy akad köztük olyan vállalkozó, akinek boltja van, szerződése kukaürítésre nincs – hogy az ő szemete hova kerül, rejtély (Vagy nem is annyira, egyszerűen ide, a szelektívbe).
Akad azután olyan vállalkozó is, aki kevesebb szemetet termel a boltjában, mint egy átlagos kisnyugdíjas a város bármely részén, és 60 literes kukájába bőven elfér. Lehetséges? Persze, de így még kellemetlenebb, ha a nevét tartalmazó számlákat ne adj Isten a Bástya melletti szelektív hulladékszigetre szórt kommunális hulladék közt találják meg, főleg, ha ez rendszeres.

Egy szó mint száz: a szelektív hulladékokat biztos nem az ide látogató turisták tömik tele, hanem mi, itt élők. Talán éppen azok, akik utána a leghangosabban kérik számon, hogy mire megy el a drága befizetett adóforint: például erre. S nem csak az övéké, hanem mindannyiunké, márpedig cseppett igazságtalannak tűnik más helyett is fizetni a szemétszállítást, arról nem beszélve, hogy a város közepén ehhez még szagolnunk is kell a hulladékokukat.
A konkrét esettel kapcsolatban – úgy tudjuk – a részletes dokumentációnak köszönhetően eljárás indulhat.

A témával még biztosan foglalkozunk, hiszen akad még ennél cifrább mellékszála is. Azt már hallották például, hogy olyan is akad, aki állítólag a hajléktalanoknak fizet rendszresen azért, hogy elszállítsák valaki más vagy aköz kukájába a szemetét?!