A főbb bankok, gazdasági intézmények, pénzintézetek a világon csaknem 435 milliárd amerikai dolláros veszteséget szenvedtek el 2017 és 2018 között. Az Amerikából induló válság azonban gyorsan nemzetközivé vált és hamarosan az egész világot sújtotta.

Az Európai Bizottság szerint a válság hatására az eurózónában szinte teljesen leállt a gazdasági növekedés 2009-ben, mivel 0,2%-kal csökkent az EU gazdasági teljesítménye, erre pedig eddig még nem volt példa. Magyarországon ebben az időszakban 1%-os gazdasági visszaesést jeleztek elő, ám végül 6,8% lett belőle. Az Európai Unió végül egy összehangolt intézkedés sorozattal és hitelgaranciával segített a pénzügyi szektoron, hogy kilábalhasson a mély gödörből. Magyarország kormánya számos intézkedést követően tudta csak helyrerázni a magyar gazdaságot sok több ezer millió forint csomag segítségével.

A lakosság még 2016-ban is el van adósodva!

A gazdasági válságban megrogyott bevételek és kiesések miatt, a lakosság többsége is a hitelintézetekhez fordult segítségért. Még 2016-ban is kígyózó sorokban álltak sorba az emberek, hogy egy-egy hitelt felvehessenek. Azonban sokszor nem a megélhetési gondok fedezése volt a cél, hanem valamilyen kényelmi szolgáltatást nyújtó elektronikai eszköz, jármű vagy ingatlan vásárlásárlására fordították a felvett pénzt. A pénzintézetek jelentése alapján a lakosság sokkal több hitelt vett fel, mint amennyit visszafizetett.

A banki szféra statisztikai adataiból világossá vált, hogy a magyar lakosság drasztikus mértékben halmozza fel a hiteleiket. Ekkorra már átlagosan, havi 20 milliárd forintnyi személyi kölcsönt és 40 milliárdnyi lakáshitelt helyeztek ki a bankok. Némi emelkedés volt tapasztalható az áruhitelek és a szabad felhasználású hitelek körül is, de ez lényegesen szűkebb volt a személyi kölcsönöknél és a lakáshiteleknél. A folyószámlahitelek állománya 388,8 milliárd forint volt, ami csupán minimális emelkedést jelentett a korábbi adatokhoz képest. A kamatozó kártyahitelek volumene pedig inkább csökkenő tendenciát mutatott.

A 2017-ben megállt az állomány zsugorodása a piacon
A lakossági hiteleknél 36%-kal nőtt a kihelyezett fogyasztási és lakáshitelek mennyisége, így az állomány hosszú idő után végre csökkenni kezdett. A korábbi évek adatai alapján, az év végi hitelállomány a következőképpen alakult: 2012-ben 7158 milliárd forint, 2013-ban 6934 milliárd forint, 2014-ben 6689 milliárd forint, 2015-ben 5954 milliárd forint, 2016-ban 5688 milliárd forint és 2017-ben 5828 milliárd forint.

Az állományok emelkedése tehát elindult, köszönhetően annak, hogy a lakáshiteleknél bekövetkezett egy hosszú idő óta várt fordulat a piacon. A tavalyi évben, már novemberen több mint 3000 milliárd forintos hitellel rendelkeztek a háztartások, ami 3,4%-os növekedést jelent az előző évben mért 2,7%-os zsugorodással. Az MNB nyilatkozata szerint, a lakáscélú és fogyasztási hitelekből már több mint 1000 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a háztartások 2017-ben. Ezen belül a lakáshiteleknél tapasztalható drasztikus emelkedés 38,5%-os bővüléssel.