Augusztusban kezdte el a régészeti próbafeltárásokat az „Esztergom árvízvédelmének fejlesztése I. ütem" európai uniós projekt keretében a Várkapitányság Nonprofit Zrt. a beruházás területén – közölte az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mely az Országos Vízügyi Főigazgatóság alkotta konzorciumban a fejlesztés előkészítését 900 millió forint vissza nem térítendő támogatásból valósítja meg.

Kifejtve, hogy a kormány 2016-ban kiemelt, közfeladat megvalósítására irányuló feladatnak minősítette a projektet, melynek fő célja a klímaváltozás következtében jelentkező szélsőséges időjárási események káros hatásainak csökkentése, ezáltal az árvízi kockázat mérséklése Esztergom térségében. Az árvízszintek jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, és a nagy árvizek előfordulása gyakoribbá vált a Duna érintett szakaszán.

A megvalósítás a 2021-2027-es időszakra tevődött át

A meglévő esztergomi védvonal kiépítettsége nem elégséges az elvárható árvízi biztonsághoz és továbbfejlesztése sem lehetséges a megfelelő mértékben, így új nyomvonalon épül ki árvízvédelmi védmű. A komplex létesítmény a 2017-ben elkészült engedélyezési terv alapján 6,5 kilométer hosszú Duna jobbparti és 0,8 kilométer hosszú Kenyérmezei-patak jobbparti védvonallal fogja biztosítani a MÁSZ (mértékadó árvízszínt) +1,2 méter kiépítési szintet – tette hozzá a vízügyi igazgatóság.

A jelenlegi projektben (I. ütem) az alap kiviteli tervek és az erdészeti tervek elkészítése, valamint az előzetes régészeti feltárás történik meg. A terepi megvalósítás a következő, 2021-2027-es időszakra tevődött át. Jelenleg nagy kapacitások bevonásával zajlik a szakági tervezés több szakcsoportra osztva, mely– az ökológiai szempontokat is figyelembe véve – a védművek előírás szerinti kiépítése mellett a műtárgyak fejlesztését és a medrek vízlevezető képességének javítását is célul tűzi ki – részletezte a vízügy.

Hozzátéve, hogy a Prímás-szigeti mellékág torkolati szakaszán 5 méteres nyílásszélességű, szegmenstáblás árvízkapu műtárgy, a Szentlélek-patak torkolata fölött a mellékágban pedig zsilip és belvízátemelő szivattyútelep épül. A tervek között szerepel az ÉDUVIZIG gátőrtelep fejlesztése is. Az eredeti engedélyes terveket több helyen is egyszerűsítették a műszaki alapfunkciók megtartása mellett. Esztergom önkormányzatával pedig szoros tervezői együttműködés zajlik – írták.

^{Fotók: facebook.com/hernadiadam2019}

Árpád-kori leleteket találtak

Az engedélyes tervhez kapcsolódóan készült el az előzetes régészeti dokumentáció, melynek alapját a terepi bejárások és a geofizikai vizsgálatok képezték. Az eredmények alapján határozták meg a régészek a jelenleg 70 kutatóárokban 8200 négyzetméteren folyó próbafeltárás helyszíneit, melyek a teljes nyomvonalat lefedik. A belvárosban a Mária Valéria híd felvizi és alvizi oldalán 2, a Prímás-szigeten pedig 3 helyszínen zajlik a régészeti munka. A többi kutatóárok a 11-es út mentén, a nyomvonalon található.

„Az elmúlt napokban elvégzett feltárások alátámasztják, hogy a már ismert középkori Zsidód falu területén Árpád-kori leletek vannak. Az elkövetkező hetekben folyó feltárások segítenek lehatárolni a projekt azon területeit, melyekre a kivitelezés során végzendő feltárások alkalmával különösen nagy figyelmet kell fordítani az építési munkálatok zökkenőmentes elvégzése érdekében” – emelte ki a vízügyi igazgatóság.

A projekt előkészítő üteme jövőre zárulhat

A projekt I. ütemének végén – mely 2021 júniusára várható – minden előkészítő tevékenység lezárul, mely szükséges az eredményes közbeszerzési kiírás megvalósításához a terepi kiépítés érdekében. A kivitelezés későbbi megvalósítása több mint 25 ezer itt élő árvízvédelmi biztonságát fogja növelni.