Júliusra várható Vilmos herceg és Katalin hercegnő első gyermekének érkezése - közölte hétfőn a brit királyi ház.

A St. James-palota - Vilmos és édesapja, Károly trónörökös közös londoni hivatala - a hétfői bejelentésben egyértelművé tette azt is, hogy a brit trón majdani várományosának hitvese nem ikrekkel várandós.
Katalin - polgári nevén Kate Middleton - ikerterhességének lehetőségét annak nyomán vetették fel a brit sajtónak nyilatkozó szakértők, hogy a cambridge-i hercegnő a nagyon heveny terhességi rosszulléteket okozó hyperemesis gravidarum nevű tünetegyüttestől szenved, és emiatt a múlt hónapban többnapos kórházi kezelésre is szorult.
A brit lapok által megszólaltatott szakértők szerint ez a szindróma a várandós nők 0,5-1 százalékát érinti, és a tünet ilyen heveny változatától szenvedő terhes nők esetében az átlagosánál kétszer-háromszor nagyobb az esélye az ikerterhességnek, mivel a rosszulléteket okozó terhességi hormon megnövekedett mennyiségét egynél több magzat jelenléte is okozhatja.
A brit királyi családnak a trónhoz ennyire közeli szintjén még soha nem születtek ikrek, és azonnal felmerült a kérdés, hogy ha Katalin hercegnő ikreknek adna életet, az utódok közül ki örökölné majdan a koronát. Brit alkotmányjogi hírmagyarázók szerint ebben az esetben is az egyszerű születési sorrend döntene: az újszülöttek közül az lenne a trón várományosa, amelyik először a világra jön.
A hercegi pár első gyermeke lesz a jelenlegi uralkodó, II. Erzsébet királynő harmadik olyan leszármazottja, aki majdan örökli tőle a koronát. A trónöröklési sorban ugyanis a királynőt fia, Károly walesi herceg követi, utána pedig Károly és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, vagyis Vilmos következik.
A brit kormány által nemrégiben elindított reformfolyamat alapján Vilmos és Katalin első gyermeke mindenképpen az Egyesült Királyság uralkodója lesz édesapja után, függetlenül attól, hogy fiúnak vagy leánynak születik. Az tervezett törvénymódosítások ugyanis várhatóan felszámolják azt a több évszázados diszkriminatív trónutódlási előírást, amely szerint az uralkodó elsőszülött fia előnyt élvez a trónöröklésben, akkor is, ha van idősebb leánytestvére.
A módosítások nyomán az sem lesz akadálya a majdani hercegi utód megkoronázásának, ha történetesen katolikus házastársat választ magának.
A holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvényalkotási aktusaként, 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement - néhány más vonatkozó jogszabállyal együtt - intézkedik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa katolikus, ám a brit kormány kezdeményezte ennek a törvénynek a megsemmisítését is.
II. Erzsébet királynő a múlt héten még további emancipációs kezdeményezéseket is tett saját hatáskörében, külön uralkodói pátenst adott ki ugyanis arról, hogy ha Vilmos és Katalin első gyermeke leány lesz, akkor is megillesse őt a királyi fenség megszólítás és a hercegnői rang.
A pátenssel az uralkodó visszavonta saját néhai nagyapja, V. György király 1917-ben kelt dekrétumát, amely gyakorlatilag kizárta a mindenkori trónörökös leányleszármazottait a királyi fenség megszólítás és a hercegi rang kiváltságából.
Az akkori rendelet szerint ugyanis ezek a titulusok csak az uralkodó gyermekeit, az uralkodó fiának gyermekeit, valamint a férfi trónörökös elsőszülött fiának elsőszülött fiát illették meg.