A szövetség legfrissebb, MTI-hez eljuttatott, a 2000 és 2015 közötti időszak szállodai és turisztikai trendjeit bemutató elemzésében kiemeli: 2015-ben a turizmus 9,4 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, a közvetlenül foglalkoztatottak száma 338 ezer volt tavaly. Az ágazat devizabevételei 4,81 milliárd eurót tettek ki, ami 8,9 százalékkal nagyobb a 2014. évinél.

Az MSZÉSZ előrejelzése szerint a tagszállodák adatai alapján 2016-ban, a 2015-ben elért rekorderedmények után, a forgalom további, bár az előző évinél kisebb ütemű növekedése várható, a belföldi kereslet tovább nő, és a szomszédos országokból, Csehországból, Szlovákiából és Romániából, illetve Lengyelországból, egyre többen látogatják a vidéki gyógy- és üdülőhelyeket.

Kiemelik: a fejlődést segíthetik a turizmus új állami irányításának bejelentett, tervezett intézkedései. Ugyanígy a budapesti vagy más városfejlesztések, ezen túlmenően például a nagy rendezvények, a vizes VB, az újabb fürdőfejlesztések, és a vendéglátás országszerte tapasztalható megújulása. A fejlődéshez azonban kutatásokkal alátámasztott, a mértékadó szakmai szervezetekkel egyeztetett országos, Budapest- és Balaton-turizmus stratégia kidolgozása és következetes végrehajtása, valamint a szállodák jövedelemtermelő képességének javítása szükséges - mutatnak rá.

Az MSZÉSZ az áfakulcsok csökkentésében továbbra is a 2014-ben a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tanulmányában megfogalmazott gazdaságpolitikai modellt tartja megoldásnak. Eszerint a szobakiadás áfakulcsának 5 százalékra mérséklése mellett a szálláshely-kiadásból származó forgalom után fizetendő 6 százalék marketing-hozzájárulás bevezetésére lenne szükség. Ez utóbbit kizárólag nemzetközi marketing célokra lehetne felhasználni, amivel a beutazó forgalom növekedését lehetne elérni. A szövetség álláspontja szerint így az áfa-csökkentése ellenére sem esnének vissza a költségvetés bevételei, a szállodák jövedelmezőségi pozíciója pedig jelentősen javulna. A hotelek képesek lennének megtartani a munkaerőt versenyképes fizetések biztosításával, és finanszírozni tudnák a szükséges korszerűsítéseket - írták.

Az elemzés szerint 2000-2015 között a szállodák kapacitása 41 százalékkal, 60 ezer 297 szobára nőtt, kihasználtságuk 2,3 százalék ponttal, 53,9 százalékra emelkedett. A belföldi vendégéjszakák 114 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák 45 százalékkal nőttek. A belföldi-külföldi vendégéjszakák 2015-re kialakult 45-55 százalékos aránya egészséges megoszlás a szervezet szerint.

A beutazó turizmus szerkezete is jelentősen változott 15 év alatt: Németország megtartotta helyét, mint legfontosabb küldő ország. Dinamikus, 168 százalékos növekedés volt az Egyesült Királyságból, 55 százalékos Olaszországból, 30 százalékos Ausztriából, 38 százalékos az Amerikai Egyesült Államokból. A bővülés 840 százalékos Csehországból, 315 százalékos Oroszországból, 172 százalékos Lengyelországból, 330 százalékos Romániából, 114 százalékos Franciaországból és 50 százalékos Izraelből, közben Japán 28 százalékos csökkenést mutat.

A vizsgált időszakban a külföldi vendégéjszakák száma a szállodákban 45 százalékkal, a közösségi szálláshelyeken 716 százalékkal, a magánszállásokon 741 százalékkal nőtt. A közösségi szálláshelyek és magánszállások külföldi vendégéjszakái már elérik a szállodai vendégéjszakák 21 százalékát, ami jelentős váltás - húzták alá.