Az Esztergom Barátainak Egyesülete (EBE) szervezésében idén már 30 éve emlékezik meg Esztergom az Esztergom-Szamárhegy térségében Esztergom ostromakor, 1945. március 20-21-én elesett és jeltelen tömegsírba temetett honvéd katonahősökről.

Emlékezetükre az EBE állított emlékkeresztet a korabeli szemtanúk által megjelölt helyen 1992-ben és azóta, minden évben, a tragikus esemény napjához közeli időpontban az Egyesület kegyeleti megemlékezést szervez a keresztnél.

A koronavírus-járvány miatt az utóbbi két esztendőben az ünnepi megemlékezés rendkívül szűk körben egy-két ember részvételével és az előírt egészségügyi szabályok betartásával zajlott, ám idén már szeretettel várnak és hívnak mindenkit, aki szeretné kegyeletét leróni a 77 esztendővel ezelőtt elhunyt hős honvédek emlékművénél. Az emlékkereszt Esztergom-Búbánatvölgyben, a Kis-és Nagy Szamárhegy felső harmadában található.

A Budapestet bekerítő szovjet csapatok gyűrűje Esztergom térségében zárult be 1944 decemberében.
Esztergom 1944. december 22-től frontvárossá vált és kétszer cserélt gazdát 1945 tavaszáig. 1945. március 20-21-én megindult támadás során Esztergom városa szovjet kézre került. A várost kelet felől, a Búbánatvölgy - Szamárhegy irányából magyar honvédek védték. A szovjet csapatok déli irányból hatoltak be a városba elvágva ezzel a honvédek visszavonulásának útját. Az aknatűzben, illetve a bekerítés elől kitörni nem tudó honvédek közül mintegy százan nyugszanak jeltelen sírokban a térségben.

A korabeli források és visszaemlékezések arról szólnak, hogy 1945 április elején Szentgyörgymező térségéből rendeltek ki polgári személyeket, hogy az itt harcokban elesett és hősi halált halt mintegy 100 magyar katona holttestét eltemessék. A magyar honvédeket a hegyen futó lövészárkokban, fedezékekben voltak kénytelen eltemetni, mert arra sem volt lehetőség, hogy beszállítsák őket a legközelebbi Esztergom –Szentgyörgymezői temetőbe, ahová a térségben elesett magyar honvédeket temették, mivel már ló sem volt a környéken, amivel elszállíthatták volna őket. A sírok az idők folyamán elenyésztek, és 1992-ben - amikor az EBE kezdeményezésére , szinte az utolsó pillanatban felállították az emlékkeresztet - már csak kevesen emlékeztek rá, hogy merre voltak az egykori lövészárkok, ahol az utolsó vérükig harcoló magyar honvédek nyugszanak.

Fotók: korábbiak /InfoEsztergom